A Pantene-t mostantól cukornádba csomagolják

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Újfajta környezetbarát műanyagflakonokat vezetnek be a fogyasztói piacra, amiket petróleum helyett cukornádból állítanak elő.

A fenntartható csomagolások legújabb fejlesztését, a cukornádból készült samponosflakont a Procter & Gamble Pantene samponjaival vezetik be - írja a Matter Network. Az európai fogyasztók 2011 nyarán találkozhatnak először ezzel a növényi alapú csomagolással, a Nature Fusion termékcsaládban.

A technológia, hogy növényi anyagokból készítsenek műanyagot, viszonylag új, használata a kereskedelemben pedig még ennél is újabb. Az olyan italgyártó cégek, mint a PepsiCo és a Coca-Cola már elkezdtek növényi alapú műanyagot használni az üdítőik üvegeihez.

A Procter & Gamble szerint a Pantene az első közismert hajápolási márka, amely ezt az újfajta fenntartható csomagolást alkalmazza. A Nature Fusion termékek flakonjainak környezetbarátra cserélése a vállalat nagyobb fenntarthatósági stratégiájának részét képezi, amely szerint 2020-ra a termékek 25%-ának csomagolását cserélnék le petróleum-alapú helyett erre a változatra. A cég szerint nem lehet majd megkülönböztetni a régi flakonokat az újtól és ugyanúgy a műanyag-gyűjtő konténerekbe kell dobni őket.

Bár külsőre sima műanyagnak tűnnek, a növényi-alapú műanyagnak csekélyebb a környezetre gyakorolt hatása: gyártása során 70%-kal kevesebb ásványi olajat használnak fel. A növényi-alapú műanyagflakonok használatával 170%-kal csökkenhető az üvegházgáz-kibocsátás.

Néhány újrahasznosítással foglalkozó csoport üdvözölte a kezdeményezést, de rámutattak, hogy egyelőre a cukornád-flakonok nem hasznosíthatók olyan könnyen újra, ugyanis számos ezt végző üzem még nem tudja kezelni az új anyagot.

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.