Bordélyházba küldte megőrzésre a levágott bal fülét van Gogh

Olvasási idő kb. 4 perc

Már az is felvet sok kérdést, hogy lesz a hittérítőből bordélylátogató, de ennél is többeket foglalkoztat, hogy vajon ki vágta le igazából van Gogh bal fülcimpáját? Ő maga nem emlékezett a nevezetes öncsonkitó aktusra, többen pedig, talán éppen ezért is, úgy hiszik, a metszést valójában Gaugain végezhette.

Vincent van Goghból nem lett igazi egyházi ember, nem teljesültek be élete nagy szerelmei, nem valósult meg álma egy általa létrehozott, virágzó művésztelepről, és életében egyetlen egynél több képét sem tudta értékesíteni. Mégis, ha valamihez értett, még ha tudat alatt is, az a festészeten kívül a PR és a marketing.

Van Goghot fiatalkori kudarcai vezették a festészethez

Személyét olyan kultusz övezi, amely képeinek akkor is nagy népszerűséget biztosítana, ha sajátos ecsetkezelésénél, egyedi, gyakran élénk, máskor búskomor színhasználatánál, hétköznapi témáinak különleges tálalásánál fogva nem lenne saját jogon a valaha élt talán legnagyobb holland festőművész. Egy olyan tudat alatt épített mítosz lengi körül, amelyet a legnagyobb marketingzsenik is csak hosszas ötletelés után tudnának felállítani, s életének számos apró mozzanata tökéletesen illeszkedve a képbe, emelve a legenda fényét.

Van Gogh ecsetkezelése és színei azonnal felismerhetővé teszik képeit
Fotó: Fine Art / Getty Images Hungary

A protestáns lelkész hat gyereke közül a legnagyobbiknak született Vincent már gyermekkorában zárkózott, csendes típus volt. Magányos karakterét csak tovább erősítették fiatalon elszenvedett kudarcai, melyek között be nem teljesült szerelmek éppúgy voltak, mint meg nem értett vallási megközelítések, félbehagyott teológia tanulmányok, kudarcba fulladt, sőt erősen kritizált jótékonysági gesztusok, melyeket legnagyobb fájdalmára éppen az az egyház nem értett meg, amelynek tanait ezzel szolgálni, sőt hirdetni próbálta. A szegények között nincstelenül élő, hitében megingatott fiatalember magába fordulva élt, s egyre inkább a festészetet kezdte megfelelő önkifejezési eszköznek érezni.

Gaugain és Toulouse-Lautrec, akikkel megtalálta a közös célokat

Az 1880-tól 1890-ig tartó évtizedre végre megtalálta az utat, amit keresett, s amin nagy elánnal indult el. Egyre inkább törekedett tökéletesíteni tehetségéből fakadó tudását, múzeumokba járva, más festőkkel találkozva, művésztelepeket látogatva és a festészetről egyre többet és többet tanulva igyekezett képezni magát. De konfliktusos személyiségét így sem tudta teljesen levetkőzni, s mikor 1886-ban már saját, egyéni stílusát is megtalálta a festészetben, az kellő önbizalmat is adott neki véleménye szabad megformálására, így néhány hónap után az Antwerpeni Akadémiáról is viták közepette távozott. A művészvilág belső hangja természetesen előbb-utóbb őt is Párizsba hívta, ahol megismerkedett, majd jó baráti és szakmai kapcsolatot is kezdett ápolni azokkal a nagyokkal, akikkel szakmai céljaikban is látott közös elemeket. Legfőképp Henri de Toulouse-Lautreckel és Paul Gauguinnel szőtt merész szakmai álmokat.

Van Gogh és Gauguin vitája nyomot hagyott előbbi testén

1888-ban Arles-ban van Gogh bérelt is egy arra megfelelő helyiséget, hogy álmait beteljesítve Toulouse-Lautreckel és Gauguinnel együtt létrehozzák a Dél Stúdiója nevű művésztelepet, ahol saját festészeti irányzatukat követhetik és tökéletesíthetik.

Így látta Gauguin van Gogh-ot
Fotó: Fine Art / Getty Images Hungary

Heves és összeegyeztethetetlen természetüknél fogva az 1888 októberétől Arles-ban lévő Gauguinnel éppen szentestekor komoly szóváltásba keveredtek. A legenda szerint Vincent egy borotvával felindultan kergette a kétségbeesve menekülő Pault, majd dühében megcsonkította saját bal fülét, levágva annak cimpáját. A történet szempontjából érdekes adalék, hogy rögvest utána fontosnak is érezte állítólag a közeli bordélyházba eljuttatni egy hölgyismerősének a testrészt, azzal a felkiáltással: „Gondosan őrizze meg ezt a tárgyat!” Mindenesetre van Gogh idegállapotáról árulkodó a történet, bár, a legfrissebb kutatások, szakértői dokumentumelemzések és vizsgálatok azt a teóriát valószínűsítik inkább, hogy a nevezetes aktus nem is öncsonkítás volt, hanem a szintén feldúlt, fizikailag és érzelmileg ugyancsak túlfűtött Gauguin akciója, aki a fölnyesést feltehetően egy karddal hajthatta végre. Mindenestere a barátságot és a közös terveket mintha elvágták volna.

Önarckép a bal fül tragédiája után
Fotó: Print Collector / Getty Images Hungary

A levágott fül is hozzájárult van Gogh halála utáni népszerűségéhez

A füles epizódnak valószínűleg semmi haszna nem volt azon kívül, hogy van Gogh későbbi mítoszát tovább növelje, és egy olyan sztorit vigyen az életrajzba, amivel igen kevesen "büszkélkedhetnek", és ami egy életre megkülönbözteti majd társaitól. Ha lett volna benne bármilyen efféle tudatosság vagy jövőbelátó pr-trükk, azt mondhatnánk, zseniális húzás volt.

Mintha még azt a művészeti marketingben sokat emlegetett tézist is ismerte volna, miszerint "a halott művész a jó művész", aki már nem tudja gyarapítani életművét és befejezett "portfólióval", véges számú műalkotással bír, amelyeket számban nem tud már gyarapítani, így ami gyarapodni kényszerül, az a képek ára. A mindvégig meg nem értett, már életében, de főleg halála után pszichológusok tömkelege által vizsgált, hol skizofrénnek, hol bipolárisnak titulált festő, aki egész életében egyetlen egy festményét tudta pénzre váltani, mintha csak tisztában lett volna vele, hogy művei majd csak halálával értékelődnek fel, kereste az alkalmat, hogy ez mielőbb be is következzék. 

Legnagyobb lelki társa, anyagi támogatója és hűséges levelezőpartnere, öccse, Theo van Gogh mindössze fél évvel élte túl testvérét, s az egész életüket végigkísérő gyengéd szeretetükre jellemző módon, egymás mellé is helyezték őket örök nyugalomra az auvers-i temetőben.

Van Gogh munkásságának elismerésére élete után, de leginkább csak a 20. század elejétől került sor, az őt övező mítosz és festészetének kultusza azonban azóta megállíthatatlanul ível felfelé.

Ha érdekel a festészet, ezt a magyar vonatkozásúkorábbi cikkünket is ajánljuk figyelmedbe.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Bosszút állt a győrieken Napóleon: 40. születésnapján ért sérelme miatt vágott vissza

Az 1809-es győri csata a magyar történelem egyik legfájóbb pontja, ahol a hazai nemesi felkelők csúfos vereséget szenvedtek Napóleon modern hadseregétől. Ám a történelemkönyvek ritkán mesélnek arról, mi történt a harcok után. Augusztus végén a francia császár Győrben szállt meg, ahol a katonák hatalmas bulit csaptak a 40. születésnapja alkalmából. A legenda szerint a mulatság olyan zajosra sikerült, hogy a kialvatlan, dühös ünnepelt radikális bosszút állt: felkapott egy ágyúgolyót, és kidobta azt az ablakon. A golyó azóta is ott áll a győri ház falában – utánajártunk a történelem talán legbizarrabb születésnapi történetének.

Világom

AI irányíthatja ezt az országot: rengetegen akarnak ott élni

Egy Fülöp-szigeteki trópusi szigeten indulhat el az egyik legfurcsább politikai kísérlet. Dan Thomson techvállalkozó szerint már körülbelül 12 ezren jelezték, hogy szívesen lennének lakói vagy e-lakosai annak a mikronemzetnek, amelyet mesterséges intelligenciák irányítanának.

Offline

Nem arról szól Tell Vilmos története, mint gondolod: viking legenda lehetett

Generációk nőttek fel Tell Vilmos, a bátor svájci számszeríjász történetén, aki a fia fejére helyezett almát lőtte le, hogy megmentse az életüket a zsarnok elnyomóktól. Bár a történet a szabadság egyetemes szimbólumává vált, a modern kutatások és a középkori krónikák szerint a drámai almás jelenet, a tegezbe rejtett második nyílvessző és a király elleni bosszú valójában évszázadokkal korábban, a ködös északon, a harcias vikingek földjén született meg.

Életem

Veszély leselkedik a magyar autósokra: ezt kell tenned, ha útközben te is meglátod

Fokozott figyelmet kérnek az autósoktól és a kerékpárosoktól a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei, akik az ilyenkor vándorló, hazánkban őshonos mocsári teknősökre hívták fel a figyelmet. Az állatok vonulási útvonala akár forgalmas helyeket is keresztezhet, így megnövelve a baleseti kockázatot.

Világom

Vészjósló fordulat az ebolajárványban: a halálos kór gyorsabb a szakembereknél

A Kongói Demokratikus Köztársaságban pusztító ebolajárvány már hosszabb ideje terjedt, mire az orvosok azonosították a vírust, ami jelentősen hozzájárult a helyzet súlyosbodásához. Ugyanakkor az ebola viszonylag sérülékeny vírus, és terjedése is korlátozott: közvetlen érintkezéssel fertőz, nem pedig a levegőben terjed. Emiatt rendkívül kicsi az esélye annak, hogy globális fenyegetéssé váljon.

Életem

10 fokkal esik vissza a hőmérséklet – ekkor jön az enyhülés

A hét első felében még kitart a nyárias meleg, kedden és szerdán helyenként 33-34 fokot is mutathatnak a hőmérők, ám csütörtöktől markáns lehűlés érkezik. Egy hidegfront hatására akár 10 fokkal is visszaeshet a nappali hőmérséklet, miközben erős szél és elszórt zivatarok is megzavarhatják az addigi zavartalan napsütést.

Szülőség

Allergia gyerekkorban: mikor nem szabad halogatni az orvost?

Kisgyerekkorban, sőt, csecsemőkorban is jelentkezhet allergia, mely az immunrendszer túlzó reakciója egy alapvetően ártalmatlan anyagra. Az allergia kezelése fontos a tünetek enyhítése miatt, de előfordulhat, hogy asztma is kialakul a következtében, ami mindenképpen orvosi beavatkozást igényel.

Offline

Sydney, Melbourne vagy Canberra: tudod, mi Ausztrália fővárosa?

A világ 193 független országa között jó néhány akad, amelynek fővárosát könnyű összekeverni, míg másokét talán még álmodból felébresztve is rávágnád. Kvízünkből most kiderül, mennyire vagy otthon a világ fővárosaival kapcsolatos földrajzi tudnivalókban.

Testem

Ezért baj, ha félsz az MR-től: a vizsgálat eredményét is befolyásolja

Bár az MR-vizsgálat egy teljesen fájdalommentes, életmentő diagnosztikai eljárás, a betegek jelentős része valóságos rémálomként éli meg a bezártságot és a gép félelmetes kattogását. A túlzott szorongás azonban nemcsak lelkileg viseli meg a pácienst, hanem a vizsgálat sikerét is közvetlenül veszélyezteti. A pánik miatti önkéntelen mozgások ugyanis tönkretehetik a felvételeket, ami téves diagnózishoz vagy a procedúra megismétléséhez vezethet. Mitől félünk a legjobban az MR-gépben, és hogyan játszható ki a stressz a pontos eredmény érdekében?