Diákjain tesztelte világhírű találmányát az egyik legismertebb magyar

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A Biblia után az egyik legolvasottabb műből, az egyetemes világirodalom legjobbjaiközt számontartott Don Quijotéből 1605-ös megjelenése óta becslések szerint mintegy 500 millió példány fogyott, míg Rubik-kockából a játék 1974-es feltalálása óta nagyjából 400 millió.

Minden 7. ember a Földön tartott már kezében Rubik-kockát, 350 millió példánynál is többet vásároltak belőle eddig hivatalosan, de legalább további 50 millió került már belőle forgalomba. Összehasonlításképpen, A Gyűrük ura című J. R. R. Tolkien-műből valamivel több mint 150 millió példány került eddig értékesítésre.

1974-es feltalálása után az akkor még bűvös kocka mindössze 6 év alatt vált annyira népszerűvé a világon, hogy azóta több mint 50 könyvet írtak róla

Fiatalság, de cseppet sem bolondság

A világhírű játék egyebek mellett Kossuth-díjjal (2007), Prima Primissima-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje csillaggal (mindkettő 2010) kitüntetéssel elismert feltalálója nehéz történelmi pillanatban, 1944. július 13-án született. Költő édesanyja, Szántó Magdolna, és gépészmérnök, repülőgép-tervező édesapja, id. Rubik Ernő is nagy inspirációt jelentett a fiatal tehetség számára, aki előbb a Képző- és Iparművészetin, majd később a BME Építészmérnöki Karán végezte tanulmányait. Itt 1967-ben diplomázott. Ezután szobrászatot és belsőépítészetet tanult az Iparművészeti Főiskolán. Miután 1971-ben végzett hallgatóként, 1979-ig tanított ugyanitt építészetet.

Rubik Ernő, a Rubik-kocka feltalálója 2014-ben
Fotó: Thierry Monasse / Getty Images Hungary

A fordulat első éve: a nagy dobás

1974-ben, azaz éppen 50 évvel ezelőtt Rubik Ernő, a Budapesti Iparművészeti Főiskola geometriás modellek készítésével foglalkozó fiatal tanára azzal kísérletezett, hogyan tudna kis kockákból egy nagyot létrehozni úgy, hogy a kis egységek önmagukban is mozgásra képesek.

A 30 éves professzor először hallgatóinak mutatta meg a saját kezűleg készített háromdimenziós mechanikus logikai játék fából és gumiszalagokból készült prototípusát,

akik között tanáruk találmánya hamar népszerű lett.

A Rubik-kocka hamar elindult meghódítani a világot
Fotó: xmagic / Getty Images Hungary

A fordulat második éve: a kocka el van vetve

Nem látta azonban elsőre mindenki benne a fantáziát: a Politechnika Vállalat mellett az Országos Pedagógiai Intézet sem látta rögtön, hogyan is tudnák céljaiknak megfelelően konstruktívan hasznosítani a bűvös játékot. 1978-ban ugyan elnyerte feltalálója a Konsumex által már forgalmazott játékkal a kulturális minisztérium nívódíját, de a nürnbergi játékvásár közönségét ezúttal még hidegen hagyta. A következő évi vásáron Tom Kramer, a Seven Towns játékgyártó vezetője már felfigyelt az apró kis színfoltra, s ennek nyomán az Observerben megjelent az első cikk róla. Az igazi fordulat ekkor következhetett, 1980-ban, amikor a Toy Company immáron Rubik-kocka néven gyártotta és forgalmazta a világot meghódító játékot, még ugyanabban az évben már a világ 16 országában.

1981-ben már a Harrodsban kellett dedikálni az eladásra kerülő példányokat
Fotó: Mirrorpix / Getty Images Hungary

Kockaszimbolika

A Rubik-kocka számtalan dolgot szimbolizálhat: nem csoda, hogy feltalálójának kapocs a világgal, hiszen közel félmilliárd emberrel köti őt össze a találmány, aki az első kirakásig eltelt percek, hetek vagy hónapok alatt biztosan többször is irigykedve vagy bosszankodva, de egyúttal mindenképp csodálattal is gondol a feltaláló fifikás agytevékenységére. De szimbolizálja egyszerre a játékot és az életet, az egyszerűt és a bonyolultat. Rubik Ernő szerint a kocka ugyanis éppen annyira összetett, amennyire erre szükség van, de cseppet sem hivalkodóbb a szükségesnél. Jelképezheti még a harmóniára törekvést, a tökéletesség keresését és a kis lépésekben történő problémamegoldás képességének türelmes elsajátítását.

A Rubik-kockát a kígyó és a bűvös tábla is követte a hírnév útján
Fotó: Tplp / Getty Images Hungary

Rekordok

Rubik Ernő egyszer úgy nyilatkozott, nagyjából egy percre van szüksége a színek kirakásához. Talán a sok száz online tutorial videónak, talán felgyorsult életritmusunknak köszönhetően bizonyos tini talentumok ma már másodpercek alatt rendezik egy oldalra az egyforma színeket. Vannak, akik lábbal tekerik harmonikussá, s olyan is akadt már, aki hulahoppozás közben félkézzel oldotta meg a feladatot. A jelenleg tartott gyorsasági rekord a 22 éves Max Park nevéhez fűződik, aki először 15 éves korában lett Rubik-kocka-kirakó világbajnok. 2023 júniusában azonban, megdöntve a kínai Jü-seng Tu 2018-ban felállított 3,47 másodperces rekordját a még megdöbbentőbb, 3,13 másodperces eredménnyel bekerült immár a Guinness-rekorderek közé is.

Ha tovább tájékozódnál híres magyar találmányok ügyében, vagy érdekel, mennyit ismersz közülük, ajánljuk figyelmedbe ezt a korábbi kvízünket.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.