A legendák szerint Szibéria egyik elszigetelt tavában egy hatalmas vízi lény él. Egy orosz kutatócsoport nemrég azt állította, a tó fenekén olyan csontmaradványokat talált, amelyek összefüggésbe hozhatók a „tavi ördögként” emlegetett lény történetével.
A legendák és különféle beszámolók szerint a tóban időről-időre furcsa mozgásokat, nagyobb árnyakat és megmagyarázhatatlan jelenségeket figyelnek meg, amelyek egy nagyobb élőlény jelenlétére utalhatnak. A teremtmény létezését azonban soha nem sikerült egyértelműen bizonyítani.
Rejtélyes leletek
2013-ban az Orosz Földrajzi Társaság egyik kutatócsoportja közölte, hogy a tó fenekén csont- és állkapocsmaradványokra bukkant, amelyek illeszkedhetnek a legendás lény leírásához. Viktor Tverdokhlebov geológus szerint több elmélet is született arról, hogy a vízben miféle élőlény élhet – egy óriási csuka, hüllő vagy akár egy kétéltű –, de erre a friss lelet sem adott egyértelmű választ. A csapat fizikai bizonyítékokat nem hozott a felszínre.

A legenda modern formáját nagyrészt korai szovjet expedíciók alapozták meg. Az 1950-es években a térséget vizsgáló geológusok olyan megfigyelésekről számoltak be, melyek szerint a víz alatt egy nagyméretű, sötét alakzatot láttak. A beszámolók egy része egy orcához hasonló méretű élőlény jelenlétének lehetőségét vetette fel, bár ezek az észlelések sosem váltak egyértelműen dokumentált bizonyítékká.
Különös jelenségek
A későbbi modern kutatások során szonáros vizsgálatokat is végeztek, amelyek időnként nagyobb, ismeretlen objektumokat jeleztek a tó mélyén, de a szakértők szerint ezek értelmezése bizonytalan: lehettek halrajok, geológiai képződmények vagy mérési anomáliák is. A jelzések miatt azonban ismét felmerült a gondolat, hogy egy titokzatos lény él a mélyben.
A Labynkyr-tó régóta tudományos rejtély is: a környék más tavaival ellentétben soha nem fagy be, télen is viszonylag magas, körülbelül 2 Celsius-fokos hőmérsékletet tart.
![]()
Egyes kutatók szerint ezt a jelenséget föld alatti melegforrások magyarázhatják, amit a térség vulkanikus és szeizmikusan aktív viszonyai is alátámasztanak.
A tó nagyjából 45 négyzetkilométeres, átlagos mélysége 52 méter, de egyes részeken akár 80 méteres mélyedések is találhatók. Nem véletlen, hogy ezek a sajátos földrajzi adottságok időről időre táptalajt adnak különböző találgatásoknak és vad értelmezéseknek is. A fent említett friss leletek kapcsán felmerült, hogy a lény akár egy nagytestű hal is lehet, ezt azonban több szakértő kizárja.

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Yury Gerasimov hidrobiológus szerint a feltételezés biológiai szempontból valószínűtlen: a halak növekedését a táplálék mellett a víz hőmérséklete is korlátozza,
![]()
a Labynkyr-tó pedig túl hideg ahhoz, hogy ott ilyen méretű ragadozó kifejlődhessen.
A bizonyítékok hiánya miatt a „tavi ördög” továbbra is inkább legendának számít, a Labynkyr-tó pedig napjainkban is Szibéria egyik legrejtélyesebb helyszíne, ahol az embereken megmagyarázhatatlan, nyomasztó érzés lehet úrrá.
Kapcsolódó: A Labynkyr-tó legendája sokak szerint a szibériai változata annak a rejtélynek, amely évtizedek óta foglalkoztatja a világot a skóciai Loch Ness-i tónál.























