A szibériai Nessie titka megfejthetetlen – különös maradványokat rejt a Labynkyr-tó

Kb. 1650 körül: egy férfi tengeri kígyóra lő. Eredeti mű: Lizars metszete. (Fotó: Hulton Archive/Getty Images)
Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A legendák szerint Szibéria egyik elszigetelt tavában egy hatalmas vízi lény él. Egy orosz kutatócsoport nemrég azt állította, a tó fenekén olyan csontmaradványokat talált, amelyek összefüggésbe hozhatók a „tavi ördögként” emlegetett lény történetével.

A legendák és különféle beszámolók szerint a tóban időről-időre furcsa mozgásokat, nagyobb árnyakat és megmagyarázhatatlan jelenségeket figyelnek meg, amelyek egy nagyobb élőlény jelenlétére utalhatnak. A teremtmény létezését azonban soha nem sikerült egyértelműen bizonyítani.

Rejtélyes leletek

2013-ban az Orosz Földrajzi Társaság egyik kutatócsoportja közölte, hogy a tó fenekén csont- és állkapocsmaradványokra bukkant, amelyek illeszkedhetnek a legendás lény leírásához. Viktor Tverdokhlebov geológus szerint több elmélet is született arról, hogy a vízben miféle élőlény élhet – egy óriási csuka, hüllő vagy akár egy kétéltű –, de erre a friss lelet sem adott egyértelmű választ. A csapat fizikai bizonyítékokat nem hozott a felszínre.

Egy 1879. január 28-án a SS City of Baltimore gőzhajóról észlelt tengeri lényről szóló beszámolót ábrázoló illusztráció a Gof-of-Aden térségéből. A rajz a The Graphic magazin XIX. kötetének 490. számában jelent meg 1879. április 19-én.
A Labynkyr-tó mélyén élő állítólagos szörnyről a mai napig sok a kérdés
Fotó: DEA / BIBLIOTECA AMBROSIANA / De Agostini via Getty Images

A legenda modern formáját nagyrészt korai szovjet expedíciók alapozták meg. Az 1950-es években a térséget vizsgáló geológusok olyan megfigyelésekről számoltak be, melyek szerint a víz alatt egy nagyméretű, sötét alakzatot láttak. A beszámolók egy része egy orcához hasonló méretű élőlény jelenlétének lehetőségét vetette fel, bár ezek az észlelések sosem váltak egyértelműen dokumentált bizonyítékká.

Különös jelenségek

A későbbi modern kutatások során szonáros vizsgálatokat is végeztek, amelyek időnként nagyobb, ismeretlen objektumokat jeleztek a tó mélyén, de a szakértők szerint ezek értelmezése bizonytalan: lehettek halrajok, geológiai képződmények vagy mérési anomáliák is. A jelzések miatt azonban ismét felmerült a gondolat, hogy egy titokzatos lény él a mélyben.

A Labynkyr-tó régóta tudományos rejtély is: a környék más tavaival ellentétben soha nem fagy be, télen is viszonylag magas, körülbelül 2 Celsius-fokos hőmérsékletet tart.

Idézőjel ikon

Egyes kutatók szerint ezt a jelenséget föld alatti melegforrások magyarázhatják, amit a térség vulkanikus és szeizmikusan aktív viszonyai is alátámasztanak.

A tó nagyjából 45 négyzetkilométeres, átlagos mélysége 52 méter, de egyes részeken akár 80 méteres mélyedések is találhatók. Nem véletlen, hogy ezek a sajátos földrajzi adottságok időről időre táptalajt adnak különböző találgatásoknak és vad értelmezéseknek is. A fent említett friss leletek kapcsán felmerült, hogy a lény akár egy nagytestű hal is lehet, ezt azonban több szakértő kizárja.

Így válaszd ki a Díványt!
Ne maradj le a Dívány tartalmairól!

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.  
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy. 

Yury Gerasimov hidrobiológus szerint a feltételezés biológiai szempontból valószínűtlen: a halak növekedését a táplálék mellett a víz hőmérséklete is korlátozza,

Idézőjel ikon

a Labynkyr-tó pedig túl hideg ahhoz, hogy ott ilyen méretű ragadozó kifejlődhessen.

A bizonyítékok hiánya miatt a „tavi ördög” továbbra is inkább legendának számít, a Labynkyr-tó pedig napjainkban is Szibéria egyik legrejtélyesebb helyszíne, ahol az embereken megmagyarázhatatlan, nyomasztó érzés lehet úrrá.

Kapcsolódó: A Labynkyr-tó legendája sokak szerint a szibériai változata annak a rejtélynek, amely évtizedek óta foglalkoztatja a világot a skóciai Loch Ness-i tónál.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Önidő

Így változtatta gyermekparadicsommá Zebegényt a jótékony grófnő: a mesebeli házakat te is kibérelheted

Zebegény szívében rejtőzik egy utca, amelynek kék manzárdtetős, zöld kerítéses házain, ajtóin és házszámain sárgálló napraforgók díszelegnek. A mesebeli homlokzatok mögött a Dunakanyar legmeghatóbb titka lakozik. Az 1920-as évek végén egy főúri asszony, Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska – aki korábban az ország első csecsemőotthonát is létrehozta – ide költözött, megvásárolta a házakat, és egy varázslatos gyermekparadicsomot alapított. Az itt működő Virágegyletben a szegény sorsú kicsik korukat megelőzve tanultak környezettudatosságot és botanikát.

Életem

Tömeges halpusztulás a Dunán: 31 fokos itt a folyó vize

Szórványos halpusztulást észleltek a Dömsödi Holt-Duna-ágon 2026. június 26-án, pénteken dél körül, ami komoly aggodalomra ad okot. A jelenséget a területen tartózkodó horgászok jelezték a Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség felé, miután a vízterület több pontján is aggasztó jeleket tapasztaltak. A beszámolók szerint a halak úgynevezett „pipáló”, egyértelműen súlyos oxigénhiányra utaló viselkedést mutattak a folyóágban.

Életem

33 fok éjfélkor: a kánikula ennyi többlethalálozást okoz

Európát és a Kárpát-medencét az utóbbi években eddig soha nem látott intenzitású, rekordszintű hőhullámok sújtják. A klímaváltozás hatásaira immár nem egyszerű időjárási eseményekként, hanem súlyos közegészségügyi vészhelyzetként kell tekintenünk.

Offline

Villámkvíz: be tudod fejezni a híres verseket?

Vannak versek, amelyek lépten-nyomon szembe jönnek velünk még azután is, hogy feleltünk belőle az iskolában. Kvízünkből most megtudhatod, hogy mennyire emlékszel még az irodalomórák verseire.

Testem

Nem csak náthára utalhat, ha eldugult orral ébredsz: krónikus elváltozás is okozhatja

Te is úgy ébredsz szinte minden reggel, mintha betonnal öntötték volna ki az orrodat, pedig nem is vagy megfázva? Sokan hajlamosak egy egyszerű vállrándítással elintézni a hajnali orrdugulást, pedig a háttérben komoly, kivizsgálást igénylő okok állhatnak. A tünetek mögött leggyakrabban a matracunkban rejtőző poratkák, a hálószobai penész vagy a háziállatok hámsejtjei állnak, de ha a dugulást nem kíséri tüsszögés, akár krónikus orrsövényferdülés vagy nyálkahártya-duzzanat is okozhatja a bajt.

Világom

Itt írta Beethoven az Örömódát – Mátyás király és a Habsburgok is odavoltak a városkáért

Alig néhány órányira a magyar határtól fekszik egy mesebeli, biedermeier stílusú kisváros, amely évszázadokon át Európa elitjének titkos menedéke volt. Baden bei Wien kénes forrásaiért és mediterrán klímájáért már Hunyadi Mátyás és felesége, Beatrix királyné is rajongott, később pedig a Habsburg uralkodók ide költöztették át a teljes bécsi udvart a nyári hónapokra. A fenséges paloták és kilométeres parkok árnyékában azonban nemcsak a politika formálódott, hanem a kultúrtörténet is: itt, egy szerény badeni házban írta meg a teljesen siket Beethoven a világirodalom egyik legfontosabb művét, a IX. szimfóniát és az Örömódát.