Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.
A Kelet-Szlovákiai Múzeum udvarán, a tekintélyes középkori Hóhérbástya tőszomszédságában álló, jellegzetes keleti stílusú épület láttán a gyanútlan utazó hirtelen azt hiheti, hogy valódi időutazásban van része. Kassa talán legkülönlegesebb látványossága ez, amelynek története legalább annyira kalandos, mint magáé a fejedelemé.
24 láda titok a pincében elfeledve
Minden 1906-ban kezdődött, amikor Ferenc József császár engedélyével és a magyar országgyűlés döntése nyomán II. Rákóczi Ferenc hamvait hazaszállították, és a kassai Szent Erzsébet-dóm kriptájában helyezték örök nyugalomra. A választás nem volt véletlen: a fejedelem imádta Kassát, a szabadságharc alatt innen irányította a hadműveleteket.
A hamvakkal együtt Törökországból hazakerült 24 hatalmas, lezárt láda is, amelyek a rodostói ház ebédlőjének eredeti berendezését, festett falburkolatait és stukkódíszeit rejtették. A történelem viharai és az első világháború azonban közbeszóltak: a ládákat egy pincébe zárták, ahol évtizedekre a feledés homályába merültek.
Bár a terveket Lux Kálmán már 1908-ban elkészítette, az építkezés csak 1942-ben kezdődhetett meg a Hóhérbástya mellett. A végső simításokra és a megnyitóra pedig még ennél is tovább, egészen a rendszerváltásig kellett várni.
Időutazás nyolc teremben
A kassai Rodostói ház alaprajzában kissé eltér az eredetitől, de belseje hangulatában tökéletesen idézi a törökországi száműzetést. A két szinten elterülő kiállítás igazi csemege a történelem rajongóinak:
- Láthatjuk a Rákóczi-család impozáns arcképcsarnokát és a bujdosás ereklyéit.
- Megcsodálhatjuk Mikes Kelemen szobájának díszes mennyezetét és a korabeli török bútorokat.
- A legértékesebb rész a rekonstruált ebédlőpalota, ahol a fejedelem halotti leple és halotti ruhájának eredeti csipkéi is megtekinthetők.
Hóhérok és kínzókamrák a szomszédban
Ha letudtuk a keleti hangulatú tisztelgést a nagyságos fejedelem emléke előtt, a múzeumból egy átjárón keresztül egy egészen más, borzongató világba csöppenünk. Az erődrendszer részét képező, gigantikus Hóhér-bástyából ugyanis egyenes út vezet a hírhedt Miklós-börtönbe.
Ez a két gótikus házból egybeépített, zegzugos, vastag falú épület a XVII. századtól kezdve börtönként és kínzókamraként funkcionált, és itt lakott a város mindenkori ítéletvégrehajtója is. Nevét a legenda szerint nem másról, mint Rákóczi fejedelem saját, kegyetlenségéről ismert hóhérjáról, Miklósról kapta.
Bár a kiállítás táblái nagyrészt szlovák nyelvűek, az átjáróban vetített magyar kisfilm tökéletesen felkészít minket a mélyben rejlő látványra: a pincében kiállított eredeti középkori kínzó- és kivégzőeszközök láttán még a legbátrabb látogatók hátán is végigfut a hideg.
Kapcsolódó: ha rajongsz a történelemért és szívesen utazgatsz a szomszédos országokba, akkor biztos érdekel, mely történelmi helyszíneken játszódtak a sorozatban Hunyadi János kalandjai.
