Tomboló viharban bukkant fel az oregoni szellemerdő: az ősi fák csonkjait ritkán látni

Naplementefotók Neskowinban, Oregonban, a Szellemerdőben
Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Már csak időnként bukkannak a felszínre az Egyesült Államok Oregon államának partvidékén található Neskowin-szellemerdői fái, amelyek egykor 40-60 méternyire törtek a magasba. A geológusok között máig nincs egyetértés abban, pontosan mi történhetett a különleges területen.

A Proposal Rock közelében található fák története évezredekkel ezelőttre nyúlik vissza, arra az időszakra, amikor Neskowin homokos partján szitkai lucfenyőerdő terült el. A sűrű növényzet aztán elpusztult, amellyel kapcsolatban két elmélet is létezik.

Nem tudni, pontosan mi történhetett az erdővel

Az egyik szerint a területet egy feltehetően 1700 körül bekövetkezett nagy földrengés süllyesztette meg hirtelen, amely után a kialakult cunamik és földcsuszamlások iszappal és törmelékkel temették be a fákat, így konzerválva azokat.

Apálykor ősi szitkai lucfenyők maradványai tárulnak fel az oregoni Neskowin tengerpartján.
A sűrű lucerdő maradványai ma is láthatók Oregon partmenti területén
Fotó: Moelyn Photos / Getty Images

Egy másik elmélet szerint a folyamat ennél jóval lassabb volt: az erdőt évtizedek vagy évszázadok alatt a part mentén fokozatosan felhalmozódó homokdűnék temették be mintegy kétezer évvel ezelőtt. Noha ezzel az elképzeléssel több geológus is egyetért, a fák gyökerei körül lévő talaj vizsgálati eredményei inkább arról árulkodnak, hogy az erdő pusztulását inkább egy hirtelen érkező, gyors esemény – például egy földrengés – okozta.

Három évtizede látták először

A ma látható, radiokarbonos vizsgálatok szerint körülbelül kétezer éves fatönkök kivételes állapotban maradtak fenn, ami nagyrészt a sós tengervíznek köszönhető. Ez a környezet ugyanis nem kedvez a fa lignin nevű, fontos alkotórészét lebontó gombáknak. Az erdő létezéséről azonban egészen az 1997-1998-as tél viharaiig aligha tudtak, hiszen mindvégig rejtve maradt a homok alatt. Ekkor azonban

Idézőjel ikon

az erős szél és a tengervíz hullámai elsodorták a homokot, így a fatörzsek hosszú évszázadok után újra láthatóvá váltak.

Egy gyönyörű felvétel a Neskowin Ghost Forest falu partjáról Oregonban
A kétezer éves maradványok az év első három hónapjának apályai során a leglátványosabbak
Fotó: Wirestock / Getty Images/iStockphoto

Apály idején láthatók a legjobban

A neskowini területen ideális körülmények között mintegy 100 fatörzs figyelhető meg, amelyek közül sokat kagylók és más tengeri élőlények borítanak. A maradványokat a legjobban apály idején látni, miután az erdő nagy részét elfedik a hullámok. Az is igaz, hogy a különleges helyszín egyes részeit egész évben meg lehet figyelni, fontos szem előtt tartani azonban azt, hogy a látvány évszakonként változik.

A legizgalmasabb élményt a téli és a kora tavaszi időszak jelenti, különösen viharok után, amikor a homokréteg vastagsága lecsökken. Januárban, februárban és márciusban fordulnak elő az év legalacsonyabb apályai, ilyenkor akár térd- vagy derékmagasságú fatörzsek is láthatóvá válnak.

Nem ez az egyetlen szellemerdő

Bármilyen különleges is ez a szellemerdő, ez csupán az egyike az Oregon és Washington partvidékén található, több mint harminc hasonló helyszínnek.

Kapcsolódó: Európában található a világ legnagyobb örvénye

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

A demencia korai jele is lehet, ha hirtelen megváltozik az étvágyad

Ha a demenciára gondolunk, szinte mindenkinek a klasszikus, eltévedéssel vagy a nevek elfelejtésével járó memóriazavarok jutnak eszébe. A legújabb orvosi megfigyelések szerint azonban sokszor a leginkább figyelmen kívül hagyott gyanús jelek a konyhában vagy az étkezőasztalnál bukkannak fel: az étvágy, az ízlés és az étkezési szokások drasztikus, hirtelen átalakulása mögött ugyanis súlyos idegrendszeri folyamatok állhatnak.

Életem

Nyáron sem szabad minden kutyát lenyírni – még árthatsz is vele

A kutya bundája nem úgy működik, mint egy télikabát. Védelmet nyújt az UV-sugarak, a fizikai behatások és a rovarok ellen, vagyis nyírni csak mértékkel lehet. Egyes fajtáknál a dupla szőrzet miatt a nyírással csak ártunk, mert a kutya hőháztartásának egyik fontos szabályozójáról van szó.

Testem

Az önbarnítók veszélyei: súlyos bőrirritációt és allergiát is okozhatnak

Ahogy beköszönt a jó idő, vagy közeledik egy fontos esemény, sokan vágyunk arra a bizonyos egészséges, napbarnította ragyogásra. Mivel az UV-sugárzás és a szoláriumozás bizonyítottan drámai mértékben növeli a bőrrák kockázatát, az önbarnítók tökéletes, veszélytelen alternatívának tűnnek. Ám a hatalmasra nőtt iparág kínálatában könnyű elveszni, a vevők többsége pedig egyáltalán nincs tisztában azzal, pontosan mit is ken a bőrére.

Offline

Jókai Mórt is megihlette a hanyi halember legendája: különös rendellenességgel született Hany Istók

A magyar néprajz és kultúrtörténet egyik legkülönösebb, legrejtélyesebb alakja a Hanság mocsaras, lápos vidékén talált vad gyermek, Hany Istók. A történetét sokáig csupán a képzelet szülte népmesének, amolyan magyar Mauglinak vagy Tarzannak tartották, ám a kapuvári anyakönyvek bejegyzései és a fellelhető történelmi források bizonyítják: a mocsárban rejtőző, halemberként emlegetett lény valóban létezett.

Világom

Voltaire kastélya lottócsalásból épült: ma is igazi turistalátványosság

A felvilágosodás korának legnagyobb gondolkodóit hajlamosak vagyunk szigorú, szegény tudósként elképzelni. Voltaire azonban nem ilyen volt. A francia zseni nemcsak a szabad gondolat harcosa volt, hanem egy dörzsölt fickó is, aki egy elképesztő húzással lényegében meghekkelte a francia állam pénzügyi rendszerét. Ebből a pénzből épült fel az a pazar rezidencia, amely napjainkban a svájci-francia határon igazi kincsnek számít a turisták körében.

Offline

„Hozzunk vissza egy kis varázslatot” – interjú Horváth Adél íróval

Horváth Adél Sok ördögök című regényében egy zárt, pletykás közösség életét évekkel, sőt évtizedekkel korábban elkövetett bűnök dúlják fel, miközben természetfeletti lények bukkannak fel a ködbe burkolózó hegyek mögül. Az elsőkönyves szerzővel a világ varázstalanításáról és újra elvarázsolásáról, önreflexióról és felelősségvállalásról, babonákról és a pletyka természetéről beszélgettünk.

Életem

Fantomdugót okozhat, ha így közlekedsz az autópályán

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) legfrissebb videójában az autópályákon kialakuló indokolatlan torlódásokra hívta fel a figyelmet. Mint írják, ha a szemközti sávban azt látjuk, hogy a rendőrök helyszínelnek, a fantomdugók megelőzése érdekében haladjunk tovább.

Életem

700 településen nincs állandó háziorvos: így változhat az alapellátás

Lassan már nincs olyan hely az országban, ahol ne éreztetné a hatását a súlyos orvoshiány. Sok helyen hónapok, sőt évek óta nincs állandó háziorvos, így a megmaradt szakemberekre rengeteg teher hárul. A helyzet megoldására most egy új, átfogó programot jelentettek be, amely rendszerszintű változtatásokkal és fiataloknak szóló ösztönző felhívásokkal próbálja fejleszteni az alapellátást.

Offline

Villámkvíz: tudod, mikor vannak az ismert ünnepek?

Az állami ünnepek többségére ma elsősorban munkaszüneti napként vagy történelmi megemlékezésként tekintünk. Kevesebben tudják azonban, hogy számos ünnep gyökerei a keresztény hagyományokhoz nyúlnak vissza, és évszázadokon át vallási jelentéssel bírtak.

Mindennapi

Ennyi nyugdíjra számíthatsz, ha 40 évig átlagbért kerestél

A ledolgozott évek száma és a korábbi kereset alapvetően meghatározza, mekkora ellátásra lehet számítani nyugdíjasként. Aki negyven éven át bejelentett munkaviszonyban, végig átlagbérért dolgozott, jelenleg 389 440 forintos állami nyugdíjra számíthat.