ókor egyiptom

Az ókori Egyiptomban sokan akartak írnokok lenni, mert az írástudókat megbecsülték. Mivel a társadalmuk alacsony műveltségűnek számított, igen ritkának számított ez a tudás.

Írástudónak lenni nagy kincs volt az ókori Egyiptomban

Az írástudók, az elöljárókkal együtt, a falvak vezetői voltak, a közösség és a felsőbb hatóságok közötti összekötők. Feladataik közé tartozott a falu tevékenységének nyilvántartása, a királyi raktárakból származó anyagok felhasználásának felügyelete, a bérek átvétele és kiosztása, a munkásságban megüresedett állásokra jelöltek ajánlása, valamint

ők voltak a helyi bíróság főbírói és az eskütételek koronatanúi.

Az egyiptomiak úgy gondolták, hogyha a beszédet leírják, akkor a szavak valóságossá és igazzá válnak, és ezt minden egyiptomi osztotta, akár írástudó volt, akár nem. Az olvasni nem tudók ezért írnokokat alkalmaztak szerződések, levelek és végrendeletek elkészítéséhez. Sokan tartották úgy, hogy akkor lehet a fiuk a társadalom nagyra becsült tagja, ha megtanul írni, de az oktatás nem volt mindenki számára elérhető.

Ezekbe a család- vagy háztartási alkalmazottak több éven át naponta szállították a tanulóknak az ételt és az italt, ebben az időszakban a diák nem járult hozzá a család bevételéhez. A szegényebb családokból származó fiúk így csak abban reménykedhettek, hogy egy tehetősebb rokon vagy mecénás támogatja őket, vagy egy idősebb írnok, esetleg a helyi hivatalnok mellé tudnak szegődni tanoncnak, aki megtanítja őket a mesterség alapjaira.

Súlyos betegségekkel küzdöttek az írnokok 

A Scientific Reports című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a tudósok nemrégiben 69 felnőtt férfi csontvázat vizsgáltak meg, amelyeket Kr. e. 2700 és 2180 között temettek el egy észak-egyiptomi piramiskomplexum, Abu-Szír temetőjében. A csontvázak tucatjain sajátos kopást találtak. 30 írástudó csontritkulásban szenvedett:

az ízületi szöveteik elhasználódtak.

A kutatók a sírjaikban található írásos dokumentumokból tudták, hogy mely férfiak voltak írnokok. Életükben kiváltságosak voltak, mivel a becslések szerint az ókori egyiptomiaknak csupán az 1 százaléka tudott írni. Az írástudással rendelkező tisztviselők a kor elitjéhez tartoztak, és az államigazgatás gerincét alkották, fontosak voltak az egész ország működése és irányítása szempontjából.

Az egyiptomi írnokok életét és munkáját már többször is részletesen tanulmányozták, de csontjaikat és a sérüléseiket még sosem vizsgálták meg. Az írnokok hosszú ideig keresztbe tett lábakkal vagy térdelve ültek, papír és tinta fölé görnyedve. A csontvázaikon a térd, az ujjak, a hüvelykujjak, a bokák, a vállak, a kulcscsontok, a nyak, a gerinc és az állkapcsok megterhelésének nyomai mutatkoztak. A legtöbb károsodást a csontvázak jobb oldalán találták, a jobb térd különösen gyakori pontja volt az arthrosisnak, vagyis az ízületi porckopásnak, valószínűleg azért, mert az írnokok többször guggoltak a jobb lábukon. Az ókori egyiptomi ikonográfia pedig általában jobb kézzel író írnokokat ábrázol.

A testtartás hatással volt az írnokok hátára is. Egy tipikus írnok pozíció volt, hogy a fejet előre kellett dönteni, a gerincet pedig hajlítani, ami megváltoztatta a fej súlypontját, és megterhelte a gerincet.

A gerinc problémái pedig okozhatnak olyan típusú állkapocs-károsodást, mint amilyet az ókori írnokok csontvázai mutattak.

A kutatók megjegyzik, hogy ez is bizonyítja, hogy bizonyos ismétlődő munkafolyamatok negatív hatással lehetnek az egészségre és a testtartásra. Bár az ókorban éltek, már ekkor is komoly kockázata volt a folyamatos ülésnek, ami súlyos betegségekhez vezetett.

Az ülőmunka komoly veszélyt jelent az egészségünkre. Az alábbi cikkünkből megtudhatod, hogy hány órányi ülés növelheti a korai halálozás kockázatát.