Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A legtöbb ember elsétálna egy apró növény mellett, pedig beírta magát a Guinness Rekordok Könyvébe. Kiderült, hogy több DNS-sel rendelkezik, mint bármely más élőlény.
Egy páfrány genetikai anyaga, vagyis genomja kibontva mintegy 100 méter hosszú, ami túlszárnyal minden eddig ismert DNS-t. A tudósok szerint nincs hasonló ehhez az apró növényhez, így még a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült.
De hogyan marad életben ennyi DNS-sel?
A genom egy szervezet teljes örökítő információját jelenti, amely a DNS-ben van kódolva, vagyis tartalmazza az élőlény fejlődéséhez és növekedéséhez szükséges összes információt. Sok növénynek nagy a genomja, és a tudósok szeretnék kideríteni, hogy miért. Azt remélik, hogy megértik, hogyan befolyásolja ez a működésüket, illetve a kihalás kockázatát.
A Tmesipteris oblanceolate néven ismert páfrány a növények egy olyan ősi csoportjába tartozik, amely jóval azelőtt fejlődött ki, hogy a dinoszauruszok megjelentek volna a Földön. Csak a Csendes-óceánban található Új-Kaledónián és néhány szomszédos szigeten fordul elő, ahol az esőerdő fáinak törzsén és ágain nő. A kutatók genetikai anyagot vontak ki az Új-Kaledónián gyűjtött példányokból. Megmérték, hogy mennyi festékanyag kötődik a DNS-hez, minél több a festékanyag, annál nagyobb a genom. Megállapították, hogy a páfrány rekordméretű, 160 milliárd bázispárnyi DNS-t tartalmazó genommal rendelkezik, amely kibontva mintegy 100 méter hosszúra nyúlna. Összehasonlításképpen, az emberi genom körülbelül hárommilliárd bázispárt tartalmaz, és körülbelül két méteresre nyúlik.
Igazi rekorder
A páfrány jelenleg három Guinness-rekordot tart, a legnagyobb genom, a legnagyobb növényi genom és a legnagyobb páfránygenom tekintetében. Ez az apró növény 50-szer több DNS-sel büszkélkedhet, mint az ember, ami megmutatja, hogy még mindig nagyon sok mindent nem tudunk a növényvilágról.
A genom mérete igen változatos. Az állatvilág rekorderei közé többek között egyes tüdőshalak és szalamandrák tartoznak, amelyek genomja mintegy 120 milliárd bázispár. A növények között a tölgyfának viszont viszonylag kicsi a genomja, a DNS-e kinyújtva csak a 66 cm-t érné el.
