női felfedező

Az apró termetű, 150 centis nő 1831-ben született – abban az időben, amikor a legtöbb brit nőnek otthon kellett maradnia, és a háztartásra, családra figyelnie. Bird mindezt visszautasította. Inkább merész kalandokba indult, amelyeket könyvekben örökített meg. Körbejárta a Földet. Többször járt Amerikában, Ázsiában (Kínában, Japánban és Indiában is), megmászta a Sziklás-hegységet, egy hawaii vulkánt (abban a korban, amikor még nem is Hawaiinak, hanem Sandwich-szigeteknek hívták), és képeket készített Kína Tiltott Városáról. Ő volt az első nő, akit felvettek a Brit Királyi Földrajzi Társaságba. A viktoriánus korszak ikonikus női felfedezőjéről ideje szélesebb körben is mesélni. 

A középosztálybeli családba született Isabella Bird egy szerencsétlen véletlen folytán vált utazóvá. Gyerekkorától kezdve gerincfájdalmak, álmatlanság, illetve migrén gyötörte. Orvosa végül azt javasolta neki, hogy próbáljon minél több időt a szabad levegőn tölteni. Így a kislány előbb lovagolni, majd evezni tanult, felnőttként pedig utazni kezdett. Ezekre kezdetben a szülei adtak pénzt, de később olyan sikeressé váltak az utazásairól kiadott könyvei, hogy azok bevételéből függetlenné válhatott. Ettől még férjhez ment, ahogy azt akkoriban kellett, 1881-ben John Bishophoz, de addig még rengeteg minden történt vele.

Egy angol nő felfedezőként Amerikában

A beteges Bird először 1854-ben vágott bele nagyobb utazásba: Amerikába hajózott. Két év múlva már ki is adta első útikönyvét az átélt élményeiről Egy angol nő Amerikában címmel. Az utazás annyira megtetszett neki, hogy egyre messzebb merészkedett: 1872-ben Ausztráliába látogatott, majd Hawaiin töltött időt. A szigetcsoport felfedezése idejére már annyira megerősödött fizikailag, hogy meg tudott mászni egy szunnyadó vulkánt, ami, valljuk be, nem kis teljesítmény. 

Félszemű kalandor kérte meg a kezét

Utazásai során Bird megfordult Amerika több pontján is, a Sziklás-hegységben utazva pedig bizalmas ismeretséget kötött egy törvényen kívüli figurával, bizonyos Jim Nugenttel (becenevén Rocky Mountain Jimmel). Ő volt az a félszemű (igen!) kalandor, aki segített neki megmászni a több mint 4300 méter magas hegyet – Isabella Bird elmondása szerint gyakran a nyers izomereje segített csak, úgy húzta fel őt, mintha árut szállítana. Ezzel ugyan nem ő lett az első nő, aki megmászta a hegycsúcsot, de az biztos, hogy az első, aki selyemruhát viselt a túra során. Birdről egy időben elterjedt a szóbeszéd, hogy férfiruhákban túrázik, de ezt a fertelmes vádat felháborodottan, igazi angol úrihölgyként utasította vissza. 

Jim Nugent egyébként közös kalandjaik hatására – melyek során találkoztak medvékkel, és puszta kézzel ölték a sátrak közelében a csörgőkígyókat – annak rendje s módja szerint meg is kérte a kisasszony kezét, ám Miss Bird nemet mondott. Nővérének úgy írt a férfiról, mint aki bárki számára szerethető, de épeszű nő nem menne hozzá feleségül. Bird gyanúja egyébként helyesnek bizonyult: Nugent alig pár hónappal később pusztai harcban halt meg.

Folyamatosan segítette környezetét

Persze Bird nemcsak utazgatott, hanem igyekezett valami pluszt is hozzátenni a világhoz, amelyben kalandozott. Indiában például kórházat alapított. Nagyon sokat hozzátett a nők megbecsültségéhez is, ahogy haladt előre az életével, úgy lett egyre több klub, társaság és egyesület tagja, melyek egyébként nőt nem engedtek volna a soraik közé. Isabella Bird, aki példaként szolgálhat mindannyiunknak, végül utolsó marokkói útja után néhány héttel hunyt el 1904-ben, 72 évesen. Nyugodtan mondhatjuk, hogy töményen élménydús, nagyszerű életet élt.