neandervölgyi ember

Korábbi tudományos eredmények már rámutattak, hogy az Európa és a Közel-Kelet egyes területein 750 000 és 40 000 évvel ezelőtt élt ősember bátor és tehetséges vadász volt. További kutatások már azt is nyilvánvalóvá tették, hogy kisebb nyulak és madarak mellett a neandervölgyiek szívbaj nélkül ejtettek el lovakat, vagy akár veszélyesebb medvéket, bölényeket, sőt még az orrszarvúkkal is ujjat húztak, ha úgy hozta a kényszer. Na, de egy 7 tonnás és 4 méteres elefánttal is? 

Árulkodó őselefánt tetem

2023 februárjában a németországi Neumark-Nord új felfedezés helyszínéül szolgált a neandervölgyiek vadászati és táplálkozási szokásaival kapcsolatban. Az ott talált őselefánt maradványokat tanulmányozva a kutatók azt találták, hogy a neandervölgyi bizony szembe mert szállni a vékony lábaival együtt is 6-7 tonnás, akár 4 méter magasra is megnövő, Palaeoloxodon antiquus néven is emlegetett őselefánttal is. A Németországban talált ormányos tetemén olyan sebeket találtak, melyeket neandervölgyi ember keze által megmunkált kőszerszámok okozhattak.

Ez a felfedezés pedig arra engedte következtetni a tudósokat, hogy 125 000 évvel ezelőtt a népcsoport tagjai vadásztak az egyenes agyaráról híres őselefántra, később pedig az is bebizonyosodott, hogy az eset nem egyedülálló,

Mennyire volt éhes a neandervölgyi ember?

A kérdés annak a számításnak a kapcsán merülhetett fel leginkább, miszerint egy kifejlett Palaeoloxodon antiquus nagyjából 2500 felnőtt neandervölgyi napi kalóriaszükségletének fedezésére elegendő húst és zsírt biztosított. Ez a tény két további kérdést is felvet a témával tudományos igényességgel foglalkozók számára:

1. Vajon a neandervölgyiek az eddig gondoltnál nagyobb csapatokba verődve éltek, vagy legalábbis néha tömegesebb találkozások is előfordulhattak.
2. Bírhattak-e valamiféle tartósítási technológiával szárítás, esetleg füstölés útján, hogy elraktározzanak a hatalmas készletből későbbre is?

Neandervölgyi menü

Az ember közvetlen felmenőjeként számon tartott Homo Sapienssel Európában jelentős ideig párhuzamosan élő neandervölgyi ősember szokásairól először inkább csak az a képzeletünkbe beégett kép élt élénken, melyen az állatbőrökbe bugyolált bozontos ősök lándzsákkal bökdösik a meglepetéstől bambán csodálkozó szőrmonstrum mamutot.

Még a tudományos értekezések is jó ideig kizárólag húsevőnek tekintették a neandervölgyieket, olyannyira, hogy az ősi fogazatokban talált növény maradványok származására is különböző elméleteket gyártottak.

1. Az egyik szerint az ősember fogaiban talált növényi nyomok a neandervölgyiek által elejtett és megevett zsákmányállat táplálékából eredhetett, s így került a szájukba..
2. A másik teória szerint csupán növényi eredetű eszközeiket tartották néha a szájukban, s innen maradhattak a fogak redőzeteiben növényi származékok. 

Növényeket is ehettek 

Egészen az spanyolországi, Barcelonától nem messze eső El Salt jelentős lelőhelyének vizsgálataiig kellett várni a végső megbizonyosodásra. Itt ugyanis olyan 50 000 éves ürülékmaradványra bukkantak, melynek molekuláris vizsgálata először meggyőzte a tudósokat arról, hogy emberi eredetűek, vagyis a neandervölgyiektől maradhattak az utókorra. Később azt is bebizonyították összetevőinek beható elemzésén át,

Vagyis tisztázódott, hogy a neandervölgyiek étrendjében a növényi táplálékok legalább olyan fontos szerepet játszottak, mint a miénkben, s ezen keresztül az is, hogy ügyesen aknázták ki a környezetük által kínált lehetőségeket. Azóta pedig már azt is tudjuk, hogy a magok, a gyümölcsök és a zöldségek mellett az őselefánt húsát sem vetették meg.

Ha érdekelnek az őskori leletek, egy korábbi cikkünket is ajánljuk figyelmedbe.