Megtörténhet velünk az, ami a Ne nézz fel! című filmben? Vajon mi hogyan reagálnánk a közeledő üstökösre?

Előre is szólunk, hogy ez az írásunk elsüt néhány filmbéli fordulatot, úgyhogy SPOILER ALERT, csak az olvassa, aki már látta a filmet, vagy nem fél előre értesülni a tartalmáról.

Nem az első alkalom, hogy a filmesek a meteorbecsapódásos armageddon témáját dolgozzák fel. Kapásból ott a Deep Impact, meg hát kézenfekvő az Armageddont is idecitálni. De a Földbe becsapódó üstökösöktől való félelem egészen 1705-ig nyúlik vissza, amikor Edmond Halley csillagász aggodalmának adott hangot.

A górcső alá vett alkotásunk, a Ne nézz fel! történetvezetésében az üstökös inkább csak egy indok, hogy a világvége felé közeledő emberiséget ábrázolja. A film bemutatja azt, milyen mély tagadásban élünk, mennyire önzőek és kapzsik vagyunk, és hogy végül ez okozza majd a vesztünket. Eltekintve most a szociográfiai vonatkozástól, azért csak felmerül bennünk a kérdés, hogy léteznek-e „bolygógyilkos” üstökösök, és valóban szembesülhetünk-e kihalás szintű fenyegetéssel. Ezt boncolgatja a ScienceABC cikke is, aminek főbb tudományos meglátásait vettük sorra.

Tényleg elpusztíthatja egy üstökös a Földet?

Először is tisztázzuk, mi az az üstökös. A NASA úgy írja le őket, mint óriási, űrbéli piszkos hólabdákat, csak hó nélkül. Jégből, porból és kőzetből állnak, és a Naprendszer kialakulásának idejéből maradtak vissza. Ez idáig 3743 üstököst dokumentáltak, bár becslések szerint milliárdnyi lebeg az űrben.

Egy üstökösmag mérete csak (!) 1–40 kilométer között mozog. Ahogy azonban a Nap felé halad, a fagyott anyag megolvad rajta, és egy gázfelhőt képez az üstökös körül. Na, ennek a mérete viszont már elérheti a több százezer km-t is. Most képzeljük el, hogy egy ekkora méretű égitest több ezer km/h-s sebességgel halad ütközési pályán a Föld felé... nem fogadnánk arra, hogy a bolygó egyben marad, igaz?

Mi a helyzet a filmbéli „Dibiasky-üstökössel”?

A fiktív „Dibiasky-üstökös” körülbelül 8-10 kilométer széles volt, óránként több ezer mérföldes sebességgel haladt, és a kalkulációk szerint a felfedezésétől számított 6 hónap és 14 napon belül csapódott a Földbe. Ez bőven elég idő volt az üstökösnek, hogy felgyorsuljon, majd ez a mozgási energia felszabaduljon a becsapódás során.

A film írói dr. Amy Mainzer csillagászt kérték fel tudományos tanácsadóként. Dr. Mainzer az Arizonai Egyetem Bolygó- és Holdkutatási Laboratóriumának professzora, és a NASA NEOWISE (Near Earth Object Wide-Field Infrared Survey Explorer) nevű, földközeli objektumokat kutató projekt vezető kutatója, magyarán a világ egyik legjobb aszteroidafelderítő tudósa.

A Netflix készített vele egy interjút az égető kérdés kapcsán, amit már a forgatókönyv írása kezdetétől firtatnak. 

„Az én feladatom az volt, hogy segítsek tudományos alapot biztosítani ehhez a történethez” – mondja Mainzer. Ez a megbízatás az üstökös megtervezésétől kezdve magába foglalta még a szereplőgárda tréningfeladatait is. Nem lehet könnyű hitelesen érvelni az „Oort-felhő” és a „Gauss-féle pályameghatározási módszer”  szakzsargonnal, ha azokat egyáltalán nem érti az ember. A színészek felkészítő munkáját dr. Mainzer azzal is támogatta, hogy hitelesen közvetítette számukra az érzést, amit a tudósok átélnek a munkájuk során.

Dr. Mainzer úgy véli, hogy egy ilyen kihalási szintű fenyegetés, bármilyen ritka, nagyon is lehetséges. Még a Dibiasky-üstököst is egy általa felfedezett üstökösről, a NEOWISE-ról mintázta. Pánikra azonban nincs ok, mivel a NEOWISE nincs ütközési pályán a Földdel. Biztonságban vagyunk az üstökösöktől… egyelőre!

A Dibiasky-üstökös egyébként hasonlít ahhoz az üstököshöz, amely eltörölte a dinoszauruszokat a Föld felszínéről, így feltételezhető, hogy az embereket sem kímélné meg a kihalástól.

A NASA szerint, hogy ezt perspektívába helyezzük, a 140 méternél nagyobb aszteroidák már elég nagyok ahhoz, hogy súlyos károkat okozzanak. A Dibiasky-üstökös ehhez képest 8-10 kilométer széles volt!

Élet a becsapódás után

A film tökéletesen ábrázolta a Föld pusztulásának jelenetét, valószínűleg a dinoszauruszok valami hasonlót élhettek át, mondja dr. Mainzer. Amikor a Dibiasky-üstökös a Csendes-óceánba csapódik, hatalmas lökéshullámot gerjeszt, amely mindent elpusztít, ami az útjába kerül. Az üstökös és részegységei is lángba borulnak, köszönhetően a nagy légellenállásnak. így bármi is van a Föld kérgén, az elég. Lényegében elpusztítva minden életformát.

Milyen károkat okozhat egy üstökös?

Nem minden üstökös képes elpusztítani a Földet, sőt, néhány alig okoz kárt. A kár intenzitását az égitest mérete, sebessége és súlyától teszik függővé.

E paraméterek alapján egy üstökös különbözőféle pusztításra képes. Kezdjük azzal, hogy a néhány méteres kis üstökösök kapásból elégnének a légkörben, mielőtt a Földbe csapódnának. A nagyobbak becsapódáskor lökéshullámokat okoznak. Ha egy nagy üstökös az óceánba csapódna, cunamit vagy hatalmas szökőárat okozhatna. Ez a felvetés a filmben is elhangzik, amikor a laikus szereplők még nem fogják fel a méretkülönbségeket.

A fizikai károkat tovább súlyosbítja, hogy az üstökös nagy mennyiségű hősugárzást szabadít fel, ami elegendő ahhoz, hogy feleméssze a légkör oxigénjét. Ezzel együtt az üstökös ionizáló sugárzást is hordoz, amely minden elektronikus eszközt tönkretesz. A becsapódás után az összes törmelék és por a légkörben marad, és olyan szinten szennyezi be a levegőt, hogy az belélegezhetetlenné válik.

A becsapódás további hatásai

Nemcsak az üstökös becsapódása életveszélyes, hanem a becsapódás másodlagos hatásai is, amelyek szintén rontják az életben maradás esélyeit. Nagy tüzek terjednek szét a Földön, ahogy a filmben is látható. Egy nagyon nagy üstökös az áthaladás során elégeti a légkörben lévő összes oxigént, kimerítve azt, és megváltoztatva a légkörünk jellegét. Ezek óriási légköri károk. Egy nagy üstökös már jelentős porfelhőket is okozhat, amelyek beborítva a Föld felszínét, hónapokra vagy évekre elzárnak minden napfényt. Így a Föld teljes sivárságra lenne kárhoztatva.

Összefoglalva tehát, az üstökösök és az atombombák hasonló típusú károkat okoznak, és hasonló, továbbgyűrűző eredményekkel járnának.

Mit tehetünk a kihalás ellen

Bár ahogy dr. Mainzer megerősítette, ez a kihalási forgatókönyv valószínűtlen, attól még fel kell készülnünk rá. Ahogy a filmben is látható, a NASA bolygóvédelmi részlege nagyon is valós.

Rendelkeznek készenléti intézkedésekkel, mint például a Double Asteroid Redirection Test (DART) misszió, amely képes megváltoztatni az érkező aszteroida pályáját. Még rakétákat is indíthatnak kisebb üstökösök/aszteroidák ellen, hogy kisebb darabokra törjék őket, amelyek nem vagy csak minimális veszélyt jelentenek.

Sorainkat dr. Mainzer szavaival zárjuk:

Ez egy olyan film, amelynek – bár nehéz a vége – nagyon reményteljes üzenete van, mégpedig az, hogy a sorsunk rajtunk múlik. Rajtunk múlik, hogy világunkban, az életünkben miképp akarjuk, hogy a döntéseink befolyásolják a jövőt. Végső soron, ha olyan döntéseket hozunk, amelyek tudományosan megalapozottak, a végeredmény nem kell, hogy rossz legyen. Lehet jó is!