Ce-hszi nem csak Kína történelmének utolsó császárnéja volt, de a befolyását leghosszabb ideig és talán legrafináltabb módszerekkel fenntartott politikusnője is egyben. Pedig egy olyan világba született bele, amelyben
még az sem volt magától értetődő, hogy egy nő tudjon írni és olvasni.
Egy egyszerű kínai nő a sok millió közül
Ce-hszi egy mandzsu klánból származó egyszerű hivatalnok lányaként látta meg a napvilágot 1835-ben, s családja már abból a szempontból is rendhagyó volt, hogy egyáltalán számított nekik lányuk véleménye, és emberszámba vették őt.
Az amerikai álom Kínában
Ce-hszi feltehetően apja korai halálának következtében – még csak 16 éves volt – részt vett egy kiválasztáson, ahol épp a frissen felkent császár mazsolázgatott magának ágyasokat. Ce-hszi abban a kegyben részesült, hogy be is válogatta őt a császár a hatvan fős tömegből a legszerencsésebbek közé, még ha az alacsony származású ágyasok közé is.
Már önmagában ez is nagy dicsőség volt, de amikor Ce-hszi elkezdett felfelé kúszni a ranglétrán, és "kolléganői" közül kiemelkedett, az volt ám csak az igazi diadalmenet! Kisvártatva az előkelő 6. helyen tarthatta magát számon, és még onnan is volt előrébb.
A császár még a lány írás- és olvasástudásából is profitált, Ce-hszi pedig igazi multitasking ágyasnak bizonyult.
De Ce-hszi sem volt rest, hogy mindebből hasznot húzzon: kihasználta, hogy belelátott hivatalos dokumentumokba és azok kezelési módszereibe, mind közelebb és közelebb jutva a tűzhöz. Akkor ért azonban csak igazán a célszalaghoz, amikor egyedüliként neki sikerült életben maradt fiúgyermekkel megajándékoznia a császárt. Az uralkodó nagyjából 4 évvel a gyermek születése után, egyesek szerint vitatható körülmények között, a másvilágra költözött, s vannak, akik Ce-hszi kezét is sejtik az addigra lelki válságai elől a káros szenvedélyekbe menekülő uralkodó eltávozásában. Mások nem mennek ilyen messzire, de az tény, hogy a trónörökös anyjaként Ce-hszi pozíciója így meglehetősen bebetonozódott.
Az utolsó kínai császárné
Innentől feladata már "csak" a kártyák ügyes keverése volt, amihez Ce-hszi nagyon értett. Nőként nem állhatott az első vonalba, hogy onnan dirigáljon, de ahhoz éppen elég fineszes és hataloméhes volt, hogy ezt a háttérből is szívesen tette, a lényeg az volt, hogy ő mozgassa a szálakat. Ehhez egyes régensek kegyetlen eszközökkel kimódolt lecserélésén át, a nála a sorban előrébb álló özvegy maga mellé állításáig számos olyan dolgot kellett keresztülvinnie, amiben Ce-hszit lelkiismereti kételyek nem gátolták. A pozíciójára veszélyes vagy távlati terveibe nem illő, azokat esetleg gátló, nemkívánatos személyek likvidálása nem volt soha drága ár azért, hogy céljait elérhesse. Egyes régensek és miniszterek kiiktatása után még saját, 17 évesen megnősült fia is kihúzta nála a gyufát.
Az addigra Tung-cse szászárként elismert fiatalembernek előbb csak a felesége csípte a kedves mama szemét: az anyacsászárné nem örült például menye tigris csillagjegyének, később azonban már az egész házasságot ellehetetlenítette, s elrendelte különválásukat. Az uralkodásra amúgy is meglehetősen alkalmatlan Tung-cse kétségbeesésében züllött életet kezdett élni, ami hamar meghozta eredményét: az ifjú császár egy fertőzés következtében életét vesztette. Ezzel ismét Ce-hszi került pozícióba, s akadnak, akik szerint a nevezett eseménysorozatban nem csupán a véletlenek játszottak szerepet.
Fontos nők a kínai történelemben
Ce-hszi nem az egyetlen nő volt a kínai történelemben, aki a színfalak mögül mozgatta a birodalmi szálakat. Még csak nem is az egyetlen olyan, aki egyszerű ágyasból tört uralkodói babérokra. Történt már ilyen korábban is, például a kínai civilizáció egyik aranykoraként számontartott, 619-től 907-ig tartó, Tang-dinasztia névvel fémjelzett időszakban is. A dinasztiaalapító Li Jüan unokája és dédunokája alatt egy Vu Cö-tien nevű volt királyi ágyas egyre növekvő befolyással bírt, míg végül 690-ben Vu-Hou néven császárnőnek kiáltotta ki magát. Ezzel pedig ő lett a kínai történelem egyetlen saját nevében uralkodó császárnője, de hatalmát csak 15 éven át, 705-ig gyakorolhatta. Uralkodása alatt Kína fejlődése töretlen maradt, személyét így az egyébként a nőket a politikából évszázadokon át teljesen kizáró Kína jó emlékezetében őrzi. Nem úgy, mint a közel 50 éven keresztül manipuláló és irányító Ce-hszi alakját, aki főleg uralkodása végső szakaszában ugyan végrehajtott néhány fontos reformot, személyét mégis inkább mendemondák, találgatások, rosszindulatú pletykák és merész feltételezések övezik, halála után még 116 évvel is.
Ha érdekelnek Kína titkai, ezt a korábbi cikkünket is olvasd el.
