Retro: így zajlott egy Világifjúsági Találkozó a szocializmusban

GettyImages-549763261
Olvasási idő kb. 8 perc

A Világifjúsági Találkozókon több tízezer fiatal vett részt, akik nappal propagandaelőadásokat hallgattak, esténként viszont boldogan énekeltek együtt. Fesztiválhangulat, szocialista módra.

Fegyverére vagy a szerszámára,

vagy az öklébe szorul a keze,

térképre néz, és a szeme sugára

már útnak indul Budapest fele

– írta Gyertyán Ervin 1949-ben Az ifjuság találkozója előtt című versében. A (kissé pajzánnak ható) verset a Budapesten megrendezendő Világifjúsági Találkozó inspirálta: 1949. augusztus 14-én, egy hónappal azelőtt, hogy kivégezték volna Rajk Lászlót és társait, a magyar fővárosban ünnepélyesen megnyitották a második Világifjúsági Találkozót.

Feje fölött békegalamb

Rákosinak igen fontos volt ez az esemény, hiszen a totalitárius rendszer igazolását várta tőle, nem mellesleg a szervezésben részt vevő fiatalok közül kellett kiválasztania a jövő generáció pártkádereit. Arra törekedett, hogy mindenben felülmúlja az első, 1947-ben Prágában megrendezett VIT-et: a kéthetes rendezvénysorozat során több száz kulturális előadás és filmvetítés zajlott, de nem maradhattak el a kötelező felvonulások sem. Augusztus 20-án este pedig – ahogyan Klenjánszky Sarolta tanulmányából megtudhatjuk – a Dunánál rendezett ünnepségen „a partokon több százezer néző gyönyörködhetett a felülmúlhatatlan szépségű látványban, melyet 13 kivilágított hajó s a Rákosi és Sztálin óriásportréit az égbolton megmintázó, a vízfelületen tükröződő tűzijáték nyújtott.” A VIT zárásaként háromezer békegalambot eresztettek szabadon.

Így ünnepelte a legvidámabb barakk dolgozó népe Sztálin 70. születésnapjátÍgy ünnepelte a legvidámabb barakk dolgozó népe Sztálin 70. születésnapját

Sztálin rengeteg mindenben jelen volt a budapestiek életében, és van, amiben még ma is ott van.

Tovább olvasom
Osztrák fiatalok vonulnak fel 1949-ben Budapesten
Osztrák fiatalok vonulnak fel 1949-ben BudapestenWikimedia Commons

Világbéke és erődemonstráció

Hazánkban nem rendeztek többé Világifjúsági Találkozót: a későbbi VIT-eknek más nagyvárosok adtak otthont. Többnyire szocialista országok fővárosai (például 1957-ben és 1985-ben Moszkva, 1978-ban Havanna), de 1959-ben Bécsben, 1972-ben pedig Helsinkiben rendezték meg a nagyszabású eseményt. Prága után 1959-ig kétévente, később ritkábban gyűltek össze a szocialista blokkban élő fiatalok, hogy tegyenek a világbékéért. A valódi, rejtett ok természetesen nem ez volt, hanem a szocialista világhoz tartozás tudatának erősítése, erődemonstráció az „ellenség” felé, valamint a kommunista vezetők körüli személyi kultusz elősegítése.

„Fiatalok, egyesüljetek!”

A VIT-ek óriási érdeklődést váltottak ki a szocialista országok fiataljai körében, de sokszor csatlakoztak a kapitalista országokban élő, baloldali érzelmű családok gyermekei is, többnyire a helyi kommunista párt támogatásával. Általában 10 000-30 000 fiatal vett részt ezeken az eseményeken. Minden találkozónak volt külön jelmondata (a budapestié például az, hogy „Fiatalok, egyesüljetek! Előre a tartós békéért, a demokráciáért, a népek önrendelkezési jogáért és a szebb jövőért!”), ezekben a korszak unos-untalan ismételgetett szófordulatai tértek vissza: béke, barátság, imperialista agresszió, antiimperialista szolidaritás. Minden találkozóhoz terveztek színes logót is.

Itt a nagy szocializmuskvíz: mennyire ismered ezt az időszakot?Itt a nagy szocializmuskvíz: mennyire ismered ezt az időszakot?

Nem is olyan távoli múltunk történelméből válogattunk izgalmas kérdéseket. Te vajon tudod a válaszokat?

Tovább olvasom

Gyárlátogatás és közös éneklés

Az ideológiai programok közt vetélkedők, sportesemények, kiállítások kínálták magukat, no meg az elmaradhatatlan felvonulások, de aki az 1957-es moszkvai VIT-re érkezett, gyárlátogatásra is hivatalos volt. „A résztvevők sokoldalú képet kaptak a szocialista építés eredményeiről. A gyárak, mezőgazdasági nagyüzemek dolgozóival való találkozások bizonyították a világ minden tájáról összesereglett fiatalok számára, hogy a szovjet embereket, a szovjet ifjúságot milyen őszintén és milyen mélyen hatja át a béke és barátság gondolata, az internacionalizmus eszméje.” A szervezők igyekeztek, hogy híres, természetesen baloldali nézeteket valló személyiségek is megtiszteljék jelenlétükkel a találkozót:

1947-ben Prágában például megjelent a „legendás hírű Ifjú Gárda” egy élő tagja és „egy hős vadászpilóta” is.

1951-ben a berlini VIT-en jelen volt Frédéric Joliot-Curie (Marie Curie veje), valamint Nazim Hikmet és Pablo Neruda költők is. 

Kelet-Berlinben még alkalmi strandot is nyitottak a X. Világifjúsági Találkozó alkalmából
Kelet-Berlinben még alkalmi strandot is nyitottak a X. Világifjúsági Találkozó alkalmábólpicture alliance / Getty Images Hungary

A Világifjúsági Találkozók kedvelt programja volt a közös éneklés. Itt terjedt el széles körben például a Ciao Bella (ami a közelmúltban A nagy pénzrablás című sorozat kapcsán éledt újra): 1947-ben a prágai VIT-en énekelte fiatal emilia-romagnai partizánok küldöttsége a nagyközönség előtt. A kubai Guantanamera ugyan régebbi szerzemény, de nagyobb népszerűségre szintén a VIT-ek által tett szert. De az azóta többé-kevésbé feledésbe merült Egy a jelszónk, a béke kezdetű dal is 1947-ben, Prágából indult világ körüli útjára, majd lett később a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség (DIVSZ) himnusza.

Magyar résztvevők a Világifjúsági Találkozókon

A VIT-eken természetesen Magyarország is képviseltette magát, néhány száz fős küldöttség által. Nagy megtiszteltetésnek számított a kiválasztottak közé tartozni: szakmunkások és brigádvezetők éppúgy jelentkezhettek, mint zenészek, színészek vagy képzőművészek. A külföldre utazást megelőzte az itthoni ismerkedés a „kis VIT”-eken, és némi felkészülés: a küldöttség tagjai magyar néptáncot tanultak be, tablókat készítettek, felkészültek a fogadó ország történelméből és főbb nevezetességeiből, természetesen mindezt szocialista szemszögből. A magyar delegációt vezető szocialista politikusok hivatalosan is elbúcsúztatták, majd – helyszíntől függően – busszal, vonattal vagy repülőgéppel elindultak a célállomásra. A küldöttség számára egyenruha is készült: 1973-ban például a magyar lányok szürke szoknyát, fehér garbót és piros kabátkát, a fiúk szürke nadrágot, fehér pulóvert és sötétkék zakót viseltek.

Zene, tánc, szórakozás - ideológiai körítéssel (Kelet-Berlin, 1973)
Zene, tánc, szórakozás - ideológiai körítéssel (Kelet-Berlin, 1973)picture alliance / Getty Images Hungary

1973-ban a Diósgyőri Munkás megszólaltatott egy résztvevőt, aki az 1968-as szófiai VIT-en vett részt. (Szófia azután kapta meg a rendezés jogát, hogy az eredetileg Algériába tervezett találkozó belpolitikai okok miatt elmaradt, majd a rendezésre szintén jelentkező Ghánában is megdöntötték a baloldali kormányt.) Ács Gyula busszal érkezett Diósgyőrből Szófiába, élményeiről kissé sematikusan számolt be: „Hosszabb időre szóló személyes barátságot nem kötöttem a szófiai VIT-en. De sokkal közelebb állnak hozzám a világ minden országának fiai” – vallotta be, majd hozzátette:

„Ha most elmennék, egészen biztos, aktív résztvevője lennék a tömegmegmozdulásoknak, dallal, tánccal emelném a hangulatot.”

Schmied János esztergályos szakmunkás és párttitkár ifjúsági szocialista brigádvezetőként jutott el a helsinki VIT-re. „Szép formaruhában utaztunk, világoskék öltönyben (még ma is megvan) és orkánkabátban” – emlékezett vissza.

Meglepetés Moszkvából

Az éjszakák sem feltétlenül alvással teltek. Kiss István szobrászművész (aki 1953-ban végzős főiskolásként utazhatott Bukarestbe) a Pajtás újság kérdésére elmondta: míg nappal a kiállításokon tartózkodott, „éjjel az utcán voltam, akárcsak a többi küldött. Nagy népzenei csereberékkel teltek éjszakáink, s én mint a népdalok kedvelője sok örömet találtam az utcai éneklésekben.” Szemes Marinak fiatal színésznőként a moszkvai GUM áruházban működő parfümautomata okozott hosszan tartó meglepetést: „Felfigyeltem egy nénikére, amint egy készülék előtt állt, illetve forgolódott és kecsesen hajolgatott. Közben a gép valami előttem ismeretlen sziszegő hangot hallatott. Amikor a nénike ellépett a masina elől, odamentem. Az volt kiírva, hogy húsz kopek bedobására a gép működni kezd. Sosem láttam még automatát, Budapesten akkoriban még nem volt, ezért kíváncsiságból bedobtam a húsz kopeket. Az automata aztán alaposan bekölnizett, tartott illatából még Budapesten is.”

1989 után, a Szovjetunió összeomlását követően igencsak megritkultak a VIT-ek, de nem tűntek el teljesen: 1997-ben Havannában, 2001-ben Algériában, 2005-ben Venezuelában, 2010-ben a dél-afrikai Pretoriában, 2013-ban pedig Ecuadorban rendezték meg a találkozót. Az utolsó VIT-re 2017-ben Szocsiban került sor.

Ha szívesen olvasnál még a korszakról, ezt a cikket ajánljuk.

Így építőtáboroztunk a szocializmusban: a lányok jelentettek vonzerőt, nem a munkaÍgy építőtáboroztunk a szocializmusban: a lányok jelentettek vonzerőt, nem a munka

A szocializmus idején az építőtáborok ideológiai nevelést szolgáltak - de volt, akit hazaküldtek viselkedése miatt...

Tovább olvasom

Megjelent az új Dívány-könyv!

Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek