Kikötött a hantavírusos hajó: kiderült, mi lesz az óceánjáró sorsa a járvány után

ROTTERDAM, HOLLANDIA – MÁJUS 18.: Az MV Hondius nevű tengerjáró hajó 2026. május 18-án a hollandiai Rotterdamban köt ki a rotterdami kikötőben, hogy a közelmúltbeli hantavírus-járványt követően fertőtlenítésen essen át. Az MV Hondius luxushajó Rotterdamban köt ki, ahol a legénység tagjait tesztelik és karanténba helyezik, a hajót pedig fertőtlenítik, miután az elmúlt hetekben három utas halt meg a hantavírus miatt a természeti körutazáson. Május 10-én a fennmaradó utasok a spanyol Kanári-szigetekhez tartozó Tenerifén kötöttek ki, ahonnan hazaszállították őket saját országukba megfigyelésre, egyes esetekben karanténba helyezésre. Május 15-ig a Világ Egészségügyi Szervezet összesen 10 esetet erősített meg, beleértve azt a hármat is, akik meghaltak a betegségben, amely fertőzött rágcsálók vizeletével, ürülékével vagy nyálával való érintkezés útján terjed. (Fotó: Omar Havana/Getty Images)
Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Megérkezett végső kikötőjébe az óceánjáró hajó, amelyen hantavírus-járvány tört ki, és három utas meghalt.

Hétfőn kikötött Rotterdamban a hantavírus-járvány sújtotta MV Hondius luxushajó, amelynek fedélzetén legalább 11-en megfertőződtek és 3-an meghaltak – írja az AP News.

Fertőtlenítés után újra kifuthat a hajó

A holland lobogó alatt közlekedő óceánjáró 25 fős legénységgel és két orvossal a fedélzetén futott be a kikötőbe. Az utasok már korábban elhagyták a hajót a Kanári-szigeteken, ahonnan több mint 20 országba repültek, hogy megkezdjék a karantént.

A rotterdami kikötőben fehér védőruhába öltözött egészségügyi szakemberek szálltak fel hajóra. A kikötőben kontéreket állítottak fel a legénység nem holland tagjai számára, bár azt egyelőre nem tudni, hogy a teljes, 42 napos karantént ott töltik-e.

A holland egészségügyi minisztérium szerint a hajót a holland közegészségügyi irányelvek alapján fertőtlenítik, majd hatósági ellenőrzés után engedélyezhetik újra a hajózást.

A holland lobogó alatt közlekedő luxushajón mintegy 150 utas és személyzet tartózkodott 23 országból, amikor május 2-án súlyos légúti megbetegedést jelentettek az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO).

Idézőjel ikon

Ez az első ismert hantavírus-járvány, amely óceánjáró hajón tört ki.

A Kanadai Közegészségügyi Hivatal vasárnap közölte, hogy a hajóról leszállt négy kanadai egyikének pozitív lett a tesztje. Az Egyesült Államokban 18 amerikait figyelnek meg fertőző betegségek kezelésére szakosodott intézményekben.

Így válaszd ki a Díványt!
Ne maradj le a Dívány tartalmairól!

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.  
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy. 

Dél-Amerikában kaphatták el a fertőzést

A járványt az úgynevezett Andok-vírus okozta, amely évtizedek óta jelen van Argentínában és Chilében. A három elhunyt utas – köztük egy holland házaspár – a gyanú szerint Dél-Amerikában kapták el a betegséget.

A WHO szakemberei hangsúlyozták, bár a hantavírussal összefüggésbe hozott hajó kapcsán felmerült a világjárványtól való félelem is, ez alaptalan. A hantavírus a COVID-dal ellentétben nem tud tartósan és hatékonyan emberről emberre terjedni úgy, hogy abból széles körű járvány alakuljon ki.

A hantavírus jellemzően fertőzött rágcsálókkal, illetve ürülékükkel való érintkezéssel terjed, ez alól csak az Andok-vonal jelenthet ritka kivételt, mely esetén nagyon szoros, tartós kontaktus esetén fordulhat csak elő ritkán, hogy emberről emberre fertőzzön.

A francia Pasteur Intézet szombaton közölte, hogy a vírus teljes génszekvenciáját sikerült feltárni, és az megegyezik a Dél-Amerikából már ismert Andok-törzzsel. Egyelőre nincs jele annak, hogy fertőzőképesebb vagy veszélyesebb változatról lenne szó.

Bár egészen más törzs, mint amit nemrég az óceánjárón diagnosztizáltak a betegeknél, a hantavírus hazánkban sem ismeretlen megbetegedés. Két törzse is jelen van Magyarországon.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Tényleg olyan borzalmasak a magyar munkahelyek, amilyennek a Z generáció látja azokat?

A Z generáció sokszor türelmetlennek, követelőzőnek vagy alázat nélkülinek tűnik a munkahelyeken. De lehet, hogy nem velük van a baj, hanem azzal, amit a korábbi generációk természetesnek vettek. A fizetetlen gyakornoki munkával, a túlórával, a tekintélyelvű vezetéssel és azzal, hogy a munka sokszor a magánéletnél is előrébb van a listán.

Offline

Villámkvíz: felismered egyetlen képről a világ leghíresebb vízeséseit?

A világ legismertebb vízesései nemcsak természeti csodák, hanem népszerű turisztikai látványosságok is, amelyek évente több millió embert vonzanak. Némelyik hatalmas méretével, mások különleges környezetükkel vagy lenyűgöző szépségükkel váltak világhírűvé. De vajon te felismered őket egyetlen fotó alapján?

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.