A halloween egy legalább háromezer éves kelta ünnepben, a samhainben gyökerezik, melyet a brit szigeteken és a mai Franciaország északi részén élt pogány népek a nyár és az aratási időszak végét jelképező kelta újév, november 1-je előestéjén, vagyis október 31-én tartottak – a hiedelem szerint ezen az estén az élők és holtak világa közötti határ elmosódik, így a halottak szellemei visszatérnek kísérteni a Földre.
Szellemnek öltöztek, hogy ne essen bajuk
A holt lelkek házról házra járnak, rémisztgetik a népeket és tönkreteszik a termést, ugyanakkor a két világ közötti kapu megnyitása miatt ilyenkor könnyebb a jövőbe látni – a kelta papok, vagyis a druidák samhain estéjén állatbőrből és csontokból készült különleges ruhát öltöttek magukra és hatalmas tüzeket gyújtottak, hogy a máglyákon állatokat és terményt áldozzanak az isteneknek, cserébe a jóslatokért. A Kr.e. 1. században Róma meghódította a kelta területeket, minek folyományaként a helyiek több latin eredetű ünnepet és hagyományt is beépítettek saját hitvilágukba – a samhaint két római ünneppel, a holtak napjaként szolgáló feraliával, illetve Pomona, a gyümölcsök és a fák istennőjének ünnepével mixelték össze.
A hagyományt a 9. században törte meg a katolikus egyház vezetője, III. Gergely pápa, aki elrendelte, hogy a két évszázaddal korábban élt elődje, IV. Bonifác által bevezetett, eredetileg május 13-án tartott mindenszentek ünnepe – Szűz Mária és a keresztény mártírok emléknapja – kerüljön át október 31-re, így felszámolva az október végi – november eleji ünnepkör pogány kötődését. Később az egyházi hagyományban november 1-re került mindenszentek, november 2-re pedig a halottak napja, 31-e pedig mindenszentek előestéje lett.
A brit népek azonban továbbra is tartották magukat a több évezredes tradíciókhoz, tüzeket gyújtottak – melyek fénye elijeszti a rossz szellemeket, a jó szellemeknek pedig utat mutat –, és a holtakat, természetfeletti lényeket jelképező rémisztő jelmezekbe öltöztek – így a szellemek azt hiszik, ők is közülük valók, és nem ártanak nekik – október 31. estéjén. A házról házra járó holt lelkeknek a falusiak állatáldozatot vagy növényi terményt tettek ki, így kiengesztelve őket, és megakadályozva, hogy rossz dolgokat műveljenek a ház lakóival – idővel ez is átkerült a „földi” hagyományokba, a jelmezes népek ételért, sörért és pénzért kuncsorogva vándoroltak egyik portáról a másikra.
Átverte az ördögöt, csúnyán megfizetett érte „Töklámpás Jack”
A halloween elnevezés – amely az All Hallows Even, vagyis mindenszentek előestéje rövidített alakja – a 16. század környékén jelent meg Skóciában, az Újvilágban azonban érdekes módon csak lassan és jóval később gyökeresedett meg a hagyomány. Amerika első brit telepesei ugyanis angol puritánok voltak, akik szigorúan tartották magukat az egyházi dogmákhoz, és mindenféle zajosabb ünnepet, különösen a pogány eredetűeket elvetettek – a kelta tradícióra támaszkodó halloween csak az 1800-as évek második felében, az ír bevándorlók tömeges érkezésével vált népszerűvé az Egyesült Államokban.
A jelmezes vonulás idővel a gyerekek közkedvelt szórakozásává szelídült, akik „csokit, vagy csalunk” („trick or treat”) jelszóval kopogtatnak be a szomszédos házakba, az ünnep pedig igazi biznisszé nőtte ki magát – a statisztika szerint az amerikaiak csak házi kedvenceiknek összesen 490 millió dollár (kb. 154 milliárd forint) értékben vásároltak jelmezt a 2019-es halloween alkalmából. A töklámpás, angol nevén Jack O’Lantern, egy régi ír legenda nyomán született: a történetben egy Jack nevű csavargó kihívta az ördögöt egy ivászati versenyre, és mivel fizetni természetesen nem volt hajlandó az italokért, meggyőzte „ivópartnerét”, hogy változzon pénzérmévé, amivel kifizetheti a kocsmárost. A leleményes ficsúr gyorsan zsebre vágta az érmévé változott ördögöt, aki – mivel közvetlenül egy ezüstfeszület mellé került – képtelen volt kiszabadulni és felölteni eredeti alakját.
Jack később mégis megkegyelmezett a sátánnak, azzal a feltétellel, hogy halála után nem fog elkárhozni – ebből kisebb probléma adódott, ugyanis a léha kocsmatöltelék lelkét a mennyország sem fogadhatta be, így végül örök bolyongásra ítéltetett a Földön. A szerencsétlenül járt kísértet izzó széndarabot tett egy kivájt fehér retekbe (más változatokban karalábéba), ennek a fényénél vándorol azóta is nyughatatlanul – a retekből idővel a halloween sötét színvilágához jobban illő, alakjában pedig az emberi fejre hasonlító sütőtök lett, Jack O’Lantern pedig az egész világon a halloween jelképévé vált.
