Az 1959-es kubai forradalmat követő évtizedekben az amerikai hírszerző ügynökség számtalan leleményesebbnél leleményesebb és különösnél különösebb tervet dolgozott ki Castro meggyilkolására, többek között a mérgezett szivar, a mérgezett fagyi (a szigetország vezetője hírhedten imádta a tejtermékeket és a fagylaltot), a halálos bőrkiütést okozó gombával átitatott búvárruha és a robbanó tengeri kagyló ötlete is felmerült. Az ügynökség emberei azonban nem csak a kommunista diktátor megölését fontolgatták, gyakran játszottak el az ötlettel, mi lenne, ha megszégyenítenék Castrót a világ nyilvánossága előtt.
Cipőpucolás közben kapott volna mérget
Az első hasonló terv még 1960 nyarán fogalmazódott meg a CIA ügynökeinek fejében: az elképzelés szerint egy LSD-hez hasonló tüneteket produkáló hallucinogén anyagot szivárogtattak volna a tévéstúdió légterébe Castro egyik maratoni hosszúságú beszéde alatt, minek hatására a politikus elveszti a józan eszét, összevissza hablatyol, és reményeik szerint lejáratja magát kubaiak millióinak szemében. Az ötletet végül elvetették, ugyanis a kísérleti szer túlságosan megbízhatatlannak bizonyult, később Castro szivarjába próbáltak drogot csempészni, de ebből sem lett semmi.
Egy még ennél is furcsább terv középpontjában a diktátor leghíresebb „testrésze”, legendás szakálla állt, amit Castro gerillakorában növesztett és élete végéig büszkén viselt, rendíthetetlen férfiassága jelképeként. A CIA emberei úgy gondolták, ha megfosztanák a politikust ettől a férfias imázstól, könnyen diszkreditálhatnák őt a kubai nép előtt, ezért elindult a nagy szakállmentesítési hadművelet: a terv szerint egy külföldi útja során, pucolás közben tallium-szulfátot csempésztek volna Castro cipőjébe, amely a bőrön keresztül felszívódva rövid időn belül haj- és szakállhullást idéz elő, nevetségessé téve a lecsupaszított arcú vezetőt.
Castro azonban lemondta a tervezett külföldi látogatást, így végül nem került sor a bizarr szakállfosztási akcióra, sem más trónfosztásra: egészen 2006-ig állt a latin-amerikai szigetország élén, nyugdíjba vonulását követően öt évvel fiatalabb öccse, Raúl váltotta őt a hatalomban. Saját bevallása szerint egyébként nem annyira macsóizmusból, inkább időspórolás miatt nem vált meg soha híres arcszőrzetétől: úgy számolta, napi tizenöt perc borotválkozás éves szinten 5500 percet venne el az idejéből, amit sokkal hasznosabb, ha a szocializmus építésével és a kubai nép vezetésével tölt inkább.
