Európai a világ legerősebb örvénye: életveszélyes a vízbe merészkedni

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az észak-norvégiai Bodø városközpontjától mindössze 33 kilométernyire található a világ legerősebb árapály-áramlása, a Saltstraumen. A Saltenfjorden és a Skjerstadfjorden között húzódó, szűk tengerszoros a természet egyik leglátványosabb és egyben legveszélyesebb vízi jelensége is, mi több, az örvény nemcsak Európa, hanem a világ legnagyobbja is.

Noha a Saltstraumen térsége már több mint 10 ezer éve lakott, a szoros mai formája viszonylag fiatalnak számít – a kutatások szerint csupán 2-3 ezer éves. A legutóbbi jégkorszak során alakult ki, akkor, amikor a földkéreg lassú emelkedése a környező szigetek és fjordok partvonalát formálta.

Nemcsak Európa, hanem a világ legerősebb örvénye

Ahogyan a neve is elárulja – a straum erőteljes vízmozgást jelent –, itt jön létre bolygónk legerősebb örvénye. Naponta négyszer, körülbelül hatóránként mintegy 400 millió köbméter tengervíz préselődik át a mindössze 150 méter széles, 3 kilométer hosszú szoroson.

Idézőjel ikon

Az áramlás sebessége elérheti a 20-22 csomót, amely közel 40 klilométer/órás vízmozgást jelent.

A hatalmas európai örvény a világ legnagyobbjának számít
Fotó: Ryan Hodnett / Wikimedia Commons

A szűk keresztmetszet és az óriási víztömeg hatására óriási örvények alakulnak ki, amelyek átmérője akár a 10 métert is elérheti, mélységük pedig akár 4-5 méter is lehet. 

Ettől függ az örvény ereje

A Saltstraumen áramlásának erejét a Hold és a Nap gravitációs hatása szabályozza. A leglátványosabb időszak újhold és telihold idején figyelhető meg, amikor a dagály és az apály közötti szintkülönbség a legnagyobb. Az apály fordulásakor rövid időre lecsendesedik a víz – ez az egyetlen időszak, amikor a szoros biztonságosan hajózható.

Gazdag a tengeri élővilága 

A rendkívül erős áramlás oxigénben és tápanyagban gazdag környezetet teremt, ennek hála, különleges a hely tengeri élővilága. A térség híres a halfajairól, többek között az atlanti tőkehalról, a norvég sügérről vagy éppen a fekete tőkehalról – utóbbi különösen nevezetes, itt fogták ki ugyanis

Idézőjel ikon

a faj eddigi legnagyobb, több mint 22,3 kilogrammos példányát.

A sporthorgászok kedvenc helye

A Saltstraumen partvidéke népszerű a sporthorgászok és az extrém vízi sportok kedvelői körében, ám az erős áramlás miatt csak megfelelő tapasztalattal és körültekintéssel ajánlott itt bármilyen vízi tevékenység.

A legerősebb áramlás idején kizárólag a helyi viszonyokat jól ismerős szakemberek merészkedhetnek a vízre. 

Kirándulók és horgászok kedvelt helye is az örvényuralta vidék
Fotó: Gerd Eichmann / Wikimedia Commons

A szoros fölött 1978 óta egy a Saltstraumen-híd ível át, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik az örvénylő víztömegre. Az átkelő egyébként kulcsfontosságú része a Bodø térségét átszelő közúti hálózatnak, ám a terület nemcsak autóval, hanem busszal és vasúton is könnyen megközelíthető.

Ha tetszett a cikk, mutatunk egy másik érdekességet is Norvégiából: a világ legrövidebb nevű települését.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.