Viszonylag ritka az olyan ember, aki él-hal a pókokért. Végtére is nem könnyű szeretni őket: ijesztően vékony, vagy épp bumfordian szőrös lábaikon a föld felett lebegve, ráadásul villámsebességgel közlekednek, pillanatok alatt behálózzák a ritkábban takarított sarkokat, egyes fajok pedig mindenféle túlzás nélkül halálosak. Mérgük (amiből egyébként orvosságok is készülnek, szóval köszönjük, pókok) főképp annak ismeretében félelmetes, hogy milyen kevés kell belőle ahhoz, hogy fatális hatást váltson ki.
Mit gondolsz, az európai fekete özvegy vagy a brazil vándorpók mérge erősebb?
