Szófejtő: miért hagyunk ott csapot-papot?

GettyImages-1135777411

Csapot, papot otthagy, mondjuk arra az emberre, aki mindenről megfeledkezve, dolgát félbehagyva elrohan, meggondolatlanul, búcsú nélkül távozik – de vajon miért pont ezt a két, egymáshoz látszólag nem igazán kapcsolódó „dolgot” hagyja ott az illető?

A szólás eredete nem valamely népszokásra, hiedelemre vagy régi anekdotára vezethető vissza, hanem a magyar irodalomból származik, és a 19. századi romantika legjelesebb költőjéhez köthető. Petőfi Sándor 1844 novemberében született Csokonai című költeményében néhai pályatársa, Csokonai Vitéz Mihály anekdotákban fennmaradt derűs, emberszerető, társaságkedvelő természetét idézi fel: a versben a költő egy pap barátjától átmegy a szomszédba, hogy boroshordóba való csapot kérjen kölcsön – írja O. Nagy Gábor nyelvész –, odaát azonban fergeteges lagzi tart éppen, melybe belecsöppenve megfeledkezik küldetéséről és házigazdájáról, aki lyukra szorított kézzel várja visszatérését.

A költemény csattanójában, az utolsó előtti sorban olvashatjuk a részletet, melynek nyomán elterjedt a köznyelvben a ma is ismert szólásmondás:

„A szomszédban valami lakzi volt,

Elébe hoztak ételt és italt;

És ím az étel és bor mellett

És a zenének hanginál

Csapot, papot, mindent felejtett

Csokonai Vitéz Mihály.”

Újraindult Szófejtő sorozatunkban jól ismert szólásmondások nyomába eredünk. Ha érdekel egy-egy szó, kifejezés vagy szólás eredete, olvasd el sorozatunk előző részeit is!

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek