Adjunk szabályokat magunknak, vagy majd csak lesz valahogy? – Beszélgetések a filozófussal
Filozófiai cikksorozatunk harmadik részében életünk szabályairól beszélgetünk Török-Szabó Balázzsal.
Filozófiai cikksorozatunk harmadik részében életünk szabályairól beszélgetünk Török-Szabó Balázzsal.
Embergyereket örökbe fogadni nem olyan egyszerű. Egy sor procedúrán kell átesnie annak, aki így szeretne szülővé válni, ráadásul az utóbbi években jó pár jelentkezőtől a lehetőséget is elvették. A természet szerencsére nem ilyen válogatós.
Ez itt az egyperces kvíz. Agytorna, amihez még a karosszékből sem kell felállni.
Mai feladványunkban a magyar irodalom kiemelkedő alakjának szülővárosába látogatunk.
A sörfőzés mesterségét hagyományosan nők művelték – egészen addig, míg a 16. században boszorkánysággal nem vádolták meg a folyékony kenyeret gyártó asszonyokat.
Felakasztották a saját gyermeke megölésével vádolt szolgálólányt, mégis túlélte a kivégzést – a történet a 17. századi Angliában játszódott le.
Aki követte a Bosszúállók-filmeket, annak ismerősen csengenek az északi mitológia központi alakjai és helyszínei. De mi is pontosan a Valhalla, vagyis a „harcosok mennyországa”, és hogyan segítette a dicsőséges túlvilágba vetett hit a vikingeket?
Miklósi Miraként ismerte meg az ország az Aranyéletből, azóta pedig leginkább arról híres, hogy elképesztő kitartással vette fel a harcot a műanyag szemét ellen. Döbrösi Laurával jó találkozni: nyitott, őszinte személyiség határozott véleménnyel és világlátással. SZFE-ügyről, kenderről, a lélegző őserdőkről, a pusztulásra ítélt jövőről, klímaszorongásról és a káosz közepette megtalált lelki békéről beszélgettünk.
Esztergomot és Párkányt köti össze a Mária Valéria híd, amelyet Ferenc József és Erzsébet királyné legkisebb gyermekéről neveztek el, aki azért született Magyarországon, mert anyja annyira szerette a magyarokat. A lány nevelésében azonban hiba volt ezt erőltetni.
Ez itt az egyperces kvíz. Agytorna, amihez még a karosszékből sem kell felállni.
Svédország leghíresebb egyetemi városában járunk.
A Szófejtő e heti részéből megtudhatod, hogy mi köze van a csütörtököt mond szólásnak a lőfegyverekhez.
Ez itt a napi kvíz. Agytorna, amihez még a karosszékből sem kell felállni.
Mai úti célunk Csongrád-Csanád megye egyik legnépesebb városa.
Vittorio Mangili olasz újságíró eseménydús életének kalandjai, aki 1956-ban Budapesten részt vett a harcokban is, majd évtizedekkel később Reinhold Messnerrel nyolcezres hegycsúcsokat mászott a Himalájában.
Egy állat, amelynek nincsen mítosza. Dürer lerajzolta, de sohasem látta. Plüssfigurának nem jó, a gyerekek utálják. Pedig a szíve nagy, kb. 11 kilós. Fő jellegzetessége a tülke, porrá zúzva fogyasztják, a tévhitek szerint gyógyítja a merevedési zavarokat. Minden alfaját kihalás fenyegeti. Mi az? Az elefánt utáni második legnagyobb szárazföldi emlős, a rinocérosz, amelyről Schein Gábor írt a közelmúltban felszabadító, vicces és rendkívül szórakoztató verses regényt. Honnan jött az ötlet? Mit tud ez a rinó? Egyáltalán mi közünk nekünk Afrikához? Alternatív Európa-történetről, politikai képzeletről és a diktatúrák nyelvi szétrombolásáról beszélgettünk az Ó, rinocérosz című könyv szerzőjével.
A selyemmajmok kicsit olyanok, mint a kotnyeles szomszédok: kihallgatják egymás beszélgetéseit, majd az elhangzottak tükrében rögtön ítélkeznek is.
A mai Szófejtőből megtudhatod, honnan ered és mely mesterségre utal a vigéc szó.
Ez itt a napi kvíz. Agytorna, amihez még a karosszékből sem kell felállni.
Fejér megyébe, egy ősi borvárosba látogatunk.
A pünkösd a kereszténység harmadik legnagyobb ünnepe (a húsvét és a karácsony után), mely előbbihez hasonlóan mozgó ünnep, vagyis minden évben más dátumra esik. Mikor lesz 2021-ben pünkösd, és mit ünnepel ilyenkor a keresztény világ?
Gondoltad volna, hogy a tehenek, akár csak mi, emberek, szeretnek a barátaikkal lenni? Ráadásul rosszul érinti őket, ha el kell válniuk tőlük.
Ez itt a napi kvíz. Agytorna, amihez még a karosszékből sem kell felállni.
A messzi Indiába repülünk mai kvízünkben.
Beszélgetések a filozófussal című cikksorozatunk első részében arra keresünk válaszokat, hogy mennyi minden hat a gondolkodásunkra.