A választás napja, de még az addig tartó időszak is mentálisan megterhelő lehet. Ha pedig a választás eredménye nem az, amire számítunk, azt az identitásunk elleni támadásnak is érzékelhetjük – de ez ellen lehet tenni. Szakértőt kérdeztünk a témában.
Tagadhatatlan, hogy a következő napok egyik legmeghatározóbb eseménye a választás. Az egész országot foglalkoztatja, a központi kommunikáció hetek, sőt hónapok óta erre fókuszál, így az ezzel járó feszültség is egyre erősebben jelenik meg a mindennapokban.
Sokan az eltérő véleményt személyes támadásnak érzik
Sokakban felmerül a kérdés: vajon csak ők figyelnek ennyire erre az eseményre, vagy mások is hasonlóan élik meg ezt az időszakot?
Gazdag Enikő pszichológus, pár- és családterapeuta szerint gyakori jelenségről van szó.
„A praxisomban több olyan pácienssel is dolgozom, akinél a választások közeledte, illetve a politika hatásai miatt komoly szorongás jelentkezik. Ez a mindennapjaikra is rányomja a bélyegét: sokan emiatt aludni is nehezen tudnak.”
A jelenség hátterében az állhat, hogy ma már nem pusztán egy döntésről van szó: a szakértő szerint a politika a mindennapok részévé vált, kommunikációja pedig annyira intenzív, hogy
hogy sokan az identitásuk részévé teszik politikai hovatartozásukat.
„Amikor valaki az identitását egy adott döntésével azonosítja – például azzal, hogy melyik politikai irányzathoz vagy párthoz húz –, az komoly konfliktusforrást jelenthet. Ilyenkor egy eltérő véleményt könnyen személyes támadásként élhet meg, még akkor is, ha az a közvetlen családjától érkezik. Ebben a helyzetben hiába hangsúlyozzuk, hogy nem a másik emberrel van probléma, a kialakult érzésen ez nem feltétlenül változtat” – mondja a szakértő.
A választás napja sokak számára lesz nehéz
A választás napja szinte biztosan jelentős mentális terhelést jelent azok számára, akik aktívabban követik a kampányt, akárcsak annyiban is, hogy több, ezzel kapcsolatos hírt fogyasztanak.
Az elmúlt időszak folyamatos hírdömpingje – amely gyakran negatív jelenségekre helyezi a hangsúlyt – az emberek stresszszintjét is növeli. Ebben a lelkiállapotban maga a szavazás is fokozott feszültséggel járhat.
Sokak fejében ott motoszkál a kérdés: „mi lesz, ha…?”
Gazdag Enikő szerint a szavazás folyamatának tudatosítása segíthet a végeredmény könnyebb elfogadásában. Ha megértjük, hogy a mi szavazatunk egy a sok közül, és az eredmény kollektív döntés, az csökkentheti az egyéni felelősségérzetet. Ez pedig abban is segíthet, hogy kevésbé éljük meg stresszként, ha a végeredmény nem felel meg a várakozásainknak.
„Ahhoz, hogy könnyebben feldolgozzuk a csalódottságot, fontos, hogy megosszuk az élményeinket. A hasonló gondolkodású barátokkal vagy családtagokkal való beszélgetés sokat segíthet az elfogadásban. A lényeg a fókusz áthelyezése: a szavazás lezárultával már nincs ráhatásunk az eseményekre, ugyanakkor a mindennapi élet megy tovább. Ha más dolgokra irányítjuk a figyelmünket, jelentősen csökkenthetjük a feszültséget, még akkor is, ha nem a számunkra kedvező eredmény születik” – teszi hozzá Gazdag Enikő.
