A Közel-Keleten zajló konfliktus már most érezhetően megrázta a globális tengeri kereskedelmet, de a legnagyobb kockázat még csak most körvonalazódik. Miközben a Hormuzi-szoros körüli feszültség miatt egyes útvonalak gyakorlatilag kiesnek, a figyelem egyre inkább a Vörös-tenger déli kapujára, a Bab el-Mandeb-szorosra terelődik.
Ha mindkét kulcsfontosságú tengeri átjáró egyszerre válna instabillá, az nem pusztán regionális válságot, hanem a világkereskedelem működését alapjaiban érintő sokkot idézne elő – írja az Euronews.
A Vörös-tenger kapuja lehet a következő frontvonal
A húszik vezetője március elején egyértelművé tette, hogy a mozgalom Irán oldalán áll, ugyanakkor egyelőre nem léptek be aktívan a konfliktusba. A jelenlegi helyzet így kettős, mivel politikai és retorikai támogatás már van, de katonai beavatkozás még nem történt. Több elemzés szerint ez tudatos kivárás, amely lehetővé teszi, hogy a csoport a megfelelő pillanatban növelje a nyomást.
A probléma azonban jóval túlmutat a térségen
A Bab el-Mandeb-szoros az egyik legfontosabb tengeri átjáró, amely összeköti a Szuezi-csatornát az Indiai-óceánnal. Ez az útvonal az Európa és Ázsia közötti kereskedelem gerince. Minden nap hatalmas mennyiségű olaj- és konténeráru halad át rajta. Egy komolyabb zavar esetén a hajók Afrika megkerülésére kényszerülnének, ami több ezer kilométeres kerülőt és jelentős költségnövekedést jelentene.
A stratégiai jelentőség különösen akkor válik kritikussá, ha a Hormuzi-szoros helyzete is romlik. A globális olajszállítások jelentős része ezen halad át, miközben a világkereskedelemi kereskedőhajók mintegy ötöde a Szuez–Vörös-tenger útvonalat használja. A két térség egyidejű destabilizációja ezért nem teljes leállást, hanem egy gyorsan begyűrűző, rendszerszintű szállítási sokkot idézne elő.
A modern tengeri hadviselés sajátossága, hogy nem szükséges teljes blokád egy ilyen hatás kiváltásához. Már néhány célzott drón- vagy rakétatámadás is elegendő lehet ahhoz, hogy a biztosítók megemeljék a kockázati díjakat, a hajótársaságok pedig elkerüljék az adott útvonalat. Ez gyakorlatilag részleges, de gazdasági értelemben nagyon is valós blokádot hozhat létre.
Kik azok a húszik?
A jemeni húszi mozgalom egy síita fegyveres szervezet, amely az elmúlt évtizedben vált a térség egyik meghatározó nem állami szereplőjévé. Bár formálisan nem része az iráni hadseregnek, Teherán pénzügyi és katonai támogatása révén szoros kapcsolatban áll vele, ezért gyakran proxyerőként hivatkoznak rá. A csoport az elmúlt években többször is bizonyította, hogy drónokkal, rakétákkal és más eszközökkel képes megzavarni a vörös-tengeri hajóforgalmat.
Az első jelek már látszanak
A Financial Times beszámolója szerint a közel-keleti konfliktus „vadnyugati” állapotokat idézett elő a hajózási piacon. Egyes útvonalakon a fuvardíjak többszörösükre emelkedtek, a társaságok pedig akár útközben is más kikötőkben rakják ki a konténereket, a költségeket az ügyfelekre terhelve. Előfordul, hogy a szállítmányokat a célállomás helyett Indiában vagy az Egyesült Arab Emírségek más kikötőiben teszik partra, ami további logisztikai és vámköltségeket generál. A biztosítási felárak, az üzemanyagköltségek és a kerülőútvonalak együtt jelentős drágulást okoznak.
Egyes útvonalakon egy konténer szállítási költsége a korábbi mintegy 1500 dollárról közel 6000 dollárra emelkedett.
A tengeri fuvarozók emellett rendkívüli pótdíjakat is bevezettek, miközben a hajók átirányítása miatt torlódások és késések alakultak ki a régió kikötőiben.
Mindezek miatt nem alaptalan aggodalom, hogy a húszik új frontvonallá teszik Bab el-Mandebet. Ha ez bekövetkezne, az Európát is közvetlenül érintené. Az uniós import jelentős része ezen az útvonalon érkezik, így a hatás gyorsan megjelenne az energiaárakban és az ellátási láncok költségeiben.
A jelenlegi helyzet tehát nem pusztán egy regionális konfliktus, sokkal inkább egy olyan folyamat kezdete, amelyben a globális kereskedelem kulcsfontosságú útvonalai egyszerre válnak kockázatossá.
Az Oscar-gálán is tiltakoztak a háborúk ellen. Olvasd el az erről szóló cikkünket is.
