Az inkák titkos labirintusa tényleg létezik: elképesztő méretű

Olvasási idő kb. 2 perc

Évszázadokra visszanyúló találgatások és pletykák után a régészek megerősítették, hogy valóban létezik egy titkos, labirintusszerű alagútrendszer a perui Cuzco városa alatt, amelyet egykor az ősi inka civilizáció hozott létre.

Az inkák által épített labirintus, a chincana hatalmas kiterjedésű: az alagutak a híres Naptemplomtól indulnak, és egészen a város szélén álló erődig húzódnak, ami mintegy 1,75 kilométeres távolságot jelent. Hogy az inkák pontosan milyen célra használták a rejtélyes alagútrendszert, egyelőre nem teljesen világos.

Történelmi feljegyzések vezették nyomra a régészeket

A régészek nemrég egy sajtótájékoztatón számoltak be az áttörést jelentő felfedezésről, ahol feltárták vizsgálatuk három szakaszát. Ahhoz, hogy megtalálják a labirintust, először 16. és 18. századi történelmi szövegeket elemeztek a chincanára és annak helyszínére való utalások után kutatva.

Idézőjel ikon

Az ősi alagútrendszer felfedezéséhez vezető legfontosabb nyomokat 16. századi jezsuita szövegek rejtették.

Egy névtelen jezsuita 1594-ben írt le egy alagutat, amely a püspök lakhelyét kötötte össze a cuzcói székesegyházzal. Anello de Oliva krónikás későbbi dokumentuma szintén több földalatti járatot említett a városban. A szövegek arra engednek következtetni, hogy az alagútrendszer a Naptemplomnál, vagyis a Napisten tiszteletére emelt Coricanchánál kezdődik, és a körülbelül 1,75 kilométerre lévő Sacsayhuamán néven ismert erődnél ér véget.

Fotó: mikroman6 / Getty Images Hungary

Calero Flores régész úgy fogalmazott, a történelmi feljegyzések kulcsfontosságú nyomokat szolgáltattak a chincana megtalálásához. A vizsgálat második szakaszában az üreges terek felméréséhez akusztikai elemzéseket végeztek, majd az alagútrendszerről talajradarral készítettek részletes térképet.

Így sikerült azonosítaniuk a fő alagutat, valamint három kisebb ágát.

Az ágak elrendezése azt mutatja, hogy a földalatti hálózat különböző ünnepi és közigazgatási szempontból fontos helyszíneket kötött össze az ősi inka fővároson belül. Bár a földalatti alagutak létezésére korábbi tanulmányok is utaltak, pontos helyüket eddig nem erősítették meg.

Egykor az inka birodalom központja volt 

A Machu Picchutól mintegy 200 kilométerre fekvő Cuzco egykor az Inka Birodalom virágzó közigazgatási, politikai és katonai központja volt. A 13. század elején apró városállamként alapították, a 14 század végére azonban az inkák terjeszkedésével jelentősen kibővültek határai. A birodalom területe ekkor már a város körüli 32 kilométeres körzetre terjedt ki. A 3400 méteres magasságban fekvő város – amelyet rengeteg műemléke miatt Amerikai Rómájának is neveznek – lakóinak nagy része ma is indián eredetű. Cuzco napjainkban népszerű turistacélpont, a Machu Picchuhoz vezető túrák kiindulópontja.

Egyelőre nem tudni, mire használták az inkák a labirintust

A kutatók egyelőre nem jutottak be a labirintusszerű járatokba, de eddigi vizsgálódásaik alapján úgy sejtik, hogy építői először árkokat ástak, majd a járatokat kőfalakkal és faragott gerendás mennyezettel erősítették meg.

A régészek a következő hónapokban szeretnék feltárni a járatokat
Fotó: Lola L. Falantes / Getty Images Hungary

Flores szerint az alagutak nagyjából 2,4 méter magasak és 1,7 méter szélesek lehetnek, kialakításuk pedig pontos mintát követhetett:

Az alagútrendszer Cuzco föld feletti utcahálózatának másolata lehetett.

A labirintus célját eddig nem sikerült tisztázni, a kutatók azonban úgy sejtik, hogy az inka vezetőket hordszékek segítségével cipelhették át rajtuk.

A régészek a következő lépésben szeretnének lejutni a járatokba. Egyikük, Mildred Fernández Palomino a következő hónapokban az alagutak kulcsfontosságú területeinek feltárására készül. A szakember azt reméli, hogy a további fontos felfedezésekkel kecsegtető munka márciusban vagy áprilisban kezdődhet meg.

Ha kíváncsi vagy, hogy a kutatók hogyan rekonstruálták a híres inka Jéglány arcát, olvasd el ezt a cikkünket is!. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Két ország vitatkozott ezen a pici sziklán: felváltva tűztek zászlót a Hans-szigetre

Mindössze 130 hektár, és még kopár meg lakatlan is, mégis két ország csaknem ötven évig vitázott rajta – a Hans-szigeti konfliktus azonban nem pont úgy zajlott, ahogyan azt egy határvitáról „elvárnánk”. Noha a felek között hosszú ideig politikai kérdéssé vált az ügy, nézőpontjaikat egészen békés módon közelítették egymáshoz.

Szülőség

Újszülöttek pelenka nélkül: nem ősanyaság, ez az EC

Az EC, azaz elimination communication – magyarul Természetes Csecsemőhigiénia – a baba jelzéseire és természetes ürítési ritmusára épülő szemlélet. A lényege, hogy a pelenka rutinszerű használata helyett a szülő a megfelelő pillanatban kínál fel ürítési lehetőséget a gyereknek. Az ilyen fajta együttműködés akár már az első hónapokban elkezdődhet.

Offline

A világ első női detektíve mentette meg Lincolnt a haláltól

Amikor a huszonhárom éves, megözvegyült Kate Warne 1856-ban besétált Amerika leghíresebb nyomozóirodájába, a férfiak vélhetően csak mosolyogtak rajta, ő azonban történelmet írt. Nemcsak ő lett a világ legelső női magánnyomozója, ő mentette meg Abraham Lincolnt egy merénylettől is.

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.