Tallinn középkori óvárosának macskaköves, girbegurba utcáin barangolva könnyen a középkorban érezhetjük magunkat. Rövid videónkból az is kiderül, hogy a szovjet megszállás idején honnan figyelte meg a KGB az Észtországba látogató külföldieket.
A legészakibb balti állam télen is remek úti cél azok számára, akik nem riadnak vissza a sötétségtől és a mínuszoktól: a téli hónapokban a Nap fél tíz körül kel fel, délután fél 4 körül pedig már sötét van; a tenger közelsége miatt pedig gyakran metszően éles, északi szél fúj.
Középkori hangulat Tallinnban
Tallinn nevét először egy 1219-es krónika említette, a város ekkor dán fennhatóság alá tartozott. A következő évszázadokban az észak-európai kereskedőváros a Hanza-szövetség egyik legjelentősebb központjává fejlődött, ennek emlékét ma is őrzik az óváros ódon kereskedőházai és kivételes épségben megmaradt, falakkal és bástyákkal körülvett városmagja.
Európa legrégebbi gyógyszertára
A 450 000-es lakosságú észt főváros büszkélkedhet Európa legrégebbi, megszakítás nélkül működő gyógyszertárával is.
Az épület magyar vonatkozása, hogy a 16. századtól kezdve több mint háromszáz éven át a Bélaváry-Burchard család működtette.
Nemcsak orvossággal, hanem borral, selyemmel és dohánnyal is kereskedtek, a középkorban pedig még fekete macska vérét is árusították a patikában.
A macskák kútja
Apropó, macskák. Az óvárosban sétálva egy szerény kútra is felfigyelhetünk, ami még a középkorból maradt fenn.
A hozzá kapcsolódó legenda szerint a helyiek, attól való félelmükben, hogy a város vízellátás nélkül marad, áldozatokat mutattak be a hitük szerint a kútban élő vízi szellemnek.
Néhány ártatlan juhon és kecskén kívül leginkább a kóbor macskák estek áldozatul ennek a hiedelemnek. Szerencsére az észt ivóvíz ma már Európában az egyik legjobb minőségű csapvíz.
Szovjet lehallgatóközpont a hotelban
A korábban Revalnak nevezett várost az észt függetlenség kikiáltásakor, 1918-ban keresztelték át Tallinnra. A függetlenség azonban rövid életű volt: 1940-ben Észtország szovjet megszállás alá került.
A város első toronyháza, az 1970-ben épített Viru Hotel volt az egyetlen, külföldiek számára fenntartott szálloda.
A KGB, ezt kihasználva, lehallgatóközpontot működtetett a legfelső, 22. emeleten, de az étterem asztalait is bemikrofonozták. Bár a szovjet csapatok – és velük együtt a KGB – 1991-ben elhagyta az országot, a lehallgató berendezéseket csak három év múlva találták meg.
Észtország napjainkban
Az észtek büszkék arra, hogy évezredek óta lakják a területet, ám a történelem viszontagságai miatt sokáig elnyomott kisebbségként éltek hazájukban. Az 1990-es években siralmas állapotban kapták vissza fővárosukat, amely az azóta eltelt több mint harminc évben szerencsére visszanyerte régi pompáját.
Ha szívesen megnéznéd egy másik történelmi városról készült videónkat is, ezt a cikket ajánljuk.
