Kiszámolták, mikor szűnik meg az élet a Földön: ennyi időnk van még

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A NASA szakemberei egy szuperszámítógép segítségével számolták ki, meddig alkalmas a Föld az életfeltételek biztosítására. Azt is felmérték a szimuláció során, hogy mi vár ránk, emberekre.

Amint azt az atv.hu a PCWorld.com nyomán megírta, a NASA és a japán Toho Egyetem kutatói egy szuperszámítógép segítségével modellezték, hogyan ér majd a Földön véget az élet. A szakemberek úgy vélik, erre valamikor az 1 000 002 021. év körül kerülhet sor, amennyiben minden természetes ütemben történik. 

Addigra a Nap elöregszik, a hőmérséklet pedig folyamatosan növekedni fog, ez pedig élhetetlenné teszi a Földet. A bolygónk felszíne olyan forróvá válik a számítások szerint, hogy még a mikroorganizmusoknak is vége. 

Az emberiség már a földi élet tényleges vége előtt jóval kihalhat
Fotó: DrPixel / Getty Images Hungary

Így ér véget a földi élet

Bár azt hihetnénk, rengeteg időnk van, de valószínűleg maga a földi élet vége nem azonos az emberiség életének végével, az jóval hamarabb következik be a fenti időpontnál. A klímaváltozás és a Nap erejének növekedése miatt

már a következő évszázadok-évezredek alatt is olyan átalakulások valószínűek a légkörben, amitől az emberiség életben maradása lehetetlen lesz.

A szuperszámítógéppel végzett vizsgálatok eredménye szerint a légszennyezettség nő, míg a levegő oxigéntartalma csökken, a globális átlaghőmérséklet pedig extrém módon emelkedik majd. Egyre gyakoribbá válhatnak a feltételezések szerint a napviharok, amik hatnak a Föld mágneses mezejére is. 

A Mars terraformálása lesz a megoldás?
Fotó: MTI / EPA

Már most is érezhető a változás 

A földi élet vége nem egy hirtelen esemény miatti azonnali összeomlás, hanem az életfeltételek fokozatos csökkenése okán következik majd be. Elsőként a komplexebb szükségletekkel bíró fajok,

Idézőjel ikon

köztük az emberiség tűnik majd el,

aztán az egyszerűbb életformáknak is fokozatosan vége szakad. Azt is hangsúlyozták azonban, hogy van még időnk cselekedni, lehet adaptálódni a változásokhoz. A megoldást egyesek a zárt, mesterséges életfenntartó rendszerekben látják, mások

Idézőjel ikon

a Naprendszer elhagyásában.

Számos projekt született arra, hogy a Mars vagy más bolygók terraformálásának lehetőségeit vizsgálja ennek érdekében, az idő múlásával ezek nemcsak tudományos kísérletek, de a túlélés zálogai lehetnek a szakemberek szerint. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.