Ritka pillanat: 200 éve nem láthattuk így a világ egyik leghíresebb műemlékét

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Különleges látvány fogadja az Athénba érkező turistákat az Akropoliszon, állványok nélkül látható a Parthenón – de nem sokáig.

Évtizedek után először látható újra állványok nélkül a Parthenón, Athén ikonikus temploma, amely az Akropolisz szikláján áll, és a világ egyik legismertebb műemléke – írja a Euronews.

200 éve folyamatosan fel van állványozva a műemlék

Az állványzatot még a 2000-es évek elején helyezték el a látványosság nyugati homlokzatán, hogy arról végezzék a restaurálási munkákat a Kr. e. 5. századi épületen. A szerkezetet mostanra eltávolították, így a helyiek és a turisták újra zavaró elemek nélkül gyönyörködhetnek a világörökségi műemlékben. 

De korábban is szinte állandóan állványok vették körül az ókori templomot, Lina Mendoni görög kulturális miniszter megjegyezte: 

Idézőjel ikon

ez az első alkalom körülbelül 200 év óta, hogy a Parthenón külseje mentes bármilyen állványzattól.

A mostani állványmentes időszak azonban csak átmeneti. A restaurálás még nem ért véget, novembertől újabb állványokat állítanak fel, igaz, azok a fémszerkezetek korszerűbbek és diszkrétebbek lesznek, valamint jobban illeszkednek majd a görögországi műemlékhez. 

A munkálatok várhatóan 2026 kora nyarára befejeződhetnek, és akkor a Parthenón teljesen megszabadul az állványoktól. 

Az Akropolisz Görögország leglátogatottabb látványossága: 2024-ben mintegy 4,5 millió turista kereste fel.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.