A NASA felvételein találták meg a bibliai Édenkertet: itt található

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Megtalálhatták a régészek a valódi Édenkertet. A NASA felvételei alapján végeztek kutatásokat.

A Biblia egészen pontos leírást ad arról, milyen lehetett, és milyen körülmények között volt egykor az Édenkert. Amikor Isten kiűzte az első emberpárt a Paradicsomból, a Biblia szerint kerubokat és egy lángoló kardot állított a bejáratához, hogy megakadályozza visszatérésüket.

Azt is olvashatjuk a szent könyvben, hogy „egy Édenben eredő folyó öntözte a kertet, s ott négy ágra szakadt”. A név szerint is említett folyók közül kettő, a Tigris és az Eufrátesz ismert, a Pisont és a Gichont azonban évszázadok óta keresik

Számos kutatót foglalkoztat, hol volt az Édenkert egykor
Fotó: Mondadori Portfolio

Ilyen lehetett az Édenkert a Biblia szerint

„A tudósok régóta próbálják kideríteni, hogy a Teremtés könyve valóban tartalmaz-e olyan helyszínt, ahol az Édenkert lehetett, vagy inspirációul szolgált hozzá” − mondta Joe Baden, a Yale Egyetem teológiaprofesszora a National Geographic-nak

A négy folyóból a két ismert később nagy szerepet játszott a mezopotámiai kultúrák fejlődésében. A Tigris a török Taurusz-hegységből ered, és dél felé halad Törökország és Szíria határán, majd Irak területén ér össze az Eufrátesszel, végül a Perzsa-öbölbe torkollik. A Teremtés könyve szerint 

Idézőjel ikon

a Pison „átfolyik Havilla egész földjén”, míg a Gichon „öntözi Kus földjét”.

Hogy Havilla és Kus pontosan milyen területet jelöltek, számos kérdést vet fel, mert utóbbit egy helyen Mezopotámia, másutt a mai Núbia területére helyezi az írás, ezért sokan úgy vélik, a Nílus lehetett az.

Idézőjel ikon

A Pisont egyes kutatók a Gangesszel azonosítják.

A NASA űrbéli felvételeit is átnézték
Fotó: peepo / Getty Images Hungary

A NASA felvételei jelölhetik az Édenkert helyét

Az 1980-as években egy német régész, Juris Zarins  a teológián túl is vizsgálni kezdte az Édenkert helyszínét, figyelembe véve az azóta vélhetően eltelt időszak klímaváltozásait, a tengerszint emelkedését, és arra jutott, hogy

Idézőjel ikon

az Édenkert a Perzsa-öböl alatt  volt egykor, amely terület az utolsó jégkorszakot megelőzően még szárazföld volt.

A két, Édenben eredő, még ismeretlen folyót, a Gichont és a Pisont az iráni Karun folyóval, illetve a Wadi al-Batin lefolyástalan területtel azonosította. Elméletéhez felhasználta a NASA műholdképeit is. 

Ha érdekel, hol lehetett az Édenkert akkor, ha azon tudósoknak van igazuk, akik Egyiptom területére teszik, ezt a cikkünket is olvasd el!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: ki kinek a párja a világirodalomban?

A világirodalom tele van híres szerelmespárokkal, és sok esetben egy-egy híres regényre vagy színdarabra az alapján emlékszünk, hogy ki kivel jött össze a történet végére. De vajon az egyik név hallatára beugrik a párja is?

Testem

Nyári csípések: ha ezt látod, azonnal fordulj orvoshoz

A melegebb hónapok a szabadtéri programokról, a vízparti pihenésről és a hosszúra nyúló estékről szólnak, ám a felhőtlen kikapcsolódást bármikor tönkreteheti egy-egy kellemetlen rovarcsípés. Míg egyes szúrások csupán múló bosszúságot okoznak, mások komoly egészségügyi kockázatot hordoznak. Nem mindegy, hogy mi csípett meg minket, ahogyan az sem, hogyan reagál rá a szervezetünk. De honnan tudhatjuk, hogy mikor elég egy kis otthoni hűsítés, és mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?

Testem

Nincs mindig jele a korai vesekárosodásnak, pedig roppant veszélyes

A krónikus vesebetegség csendben, szinte láthatatlanul hódítja meg a világot. Egy friss globális elemzés megdöbbentő adatot közölt: 2023-ban már mintegy 788 millió ember élt valamilyen fokú vesekárosodással. Ez azt jelenti, hogy ma a világon minden hetedik felnőtt érintett a problémában.

Offline

Cr, Si, He – tudod minek a vegyjele?

Legújabb kvízünk az iskolapadba repít vissza, azokba az időkbe, amikor a kémiaórán a periódusos rendszerről tanultál – kiderül, mennyire emlékszel az ott elhangzottakra.

Világom

Csak egyetlen napot kapnak egy évben: ezt a tragikus szerelmi legendát egy egész ország ünnepli

Míg a nyugati világban a szerelmesek napját februárban, a fogyasztói társadalom csillogása és vörös rózsák kíséretében ünnepeljük, létezik egy ország, ahol a szerelem ünnepe egy szívszorító, évezredes legendáról és a nyári égbolt ragyogásáról szól. Japánban minden év július 7-én az egész nemzet díszbe öltözik, hogy együtt érezzen két égi szerelmessel, akiket a kegyetlen sors és a Tejút ezüstös folyója választ el egymástól az év 364 napján.

Világom

Félig sziklaszirt alá építették ezt a falut: olyan, mintha másik bolygón járnánk

Spanyolország lenyűgöző tájai és városai között van egy kis település, amiről egy képet látva első pillantásra nehéz eldönteni, hogy nem csak egy mesterséges intelligencia által generált képet látunk-e. A dél-spanyol Setenil de las Bodegasban ugyanis a házak nem a sziklák lábánál épültek, hanem részben alattuk, vagy sok esetben a sziklába vájtan helyezkednek el. A település több utcája fölött hatalmas kőtömbök tornyosulnak.

Testem

Kiderült: ezért gyakoribb a nőknél a demencia

Az Alzheimer-kór és a demencia különböző típusai évtizedek óta komoly fejtörést okoznak az orvostudománynak, de van egy statisztikai tény, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni: a diagnosztizált betegek közel kétharmada nő. Sokáig ezt a száraz tényt elintézték annyival, hogy a nők átlagéletkora magasabb, így egyszerűen több idejük van megbetegedni. Egy friss, a ScienceAlert oldalon ismertetett kutatás azonban rávilágított, hogy a válasz sokkal inkább a hormonokban, egészen pontosan az ösztrogén hiányában keresendő.