Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A bolygónkkal kapcsolatos jelenségek némelyike annyira szokatlan, hogy elsőre inkább hangzik sci-finek, mint valóságnak. Pedig mindegyik mögött szilárd tudomány áll. A mágneses pólusok cseréje mögött is, ami már 183-szor bekövetkezett!
A világegyetem tele van olyan érdekességekkel, amelyek rejtve maradnak a hétköznapokban. Tudtad például, az iránytűk nem az Északi-sark felé mutatnak? Ha ezt tudtad, akkor talán azt is, hogy a Föld mágneses pólusai folyamatosan mozognak, és időnként helyett is cserélnek?
A Föld lassul, a mágneses pólusai viszont "nyüzsögnek"
Az egyik legizgalmasabb jelenség a Földünkkel kapcsolatban az, hogy forgása lassul, így egy nap hossza évszázadonként körülbelül 1,8 másodperccel nő. Nehéz elképzelni, de így igaz: 600 millió évvel ezelőtt egy teljes fordulat mindössze 21 óráig tartott, vagyis jóval rövidebbek voltak a napok, és ha akkoriban lettek volna éjjel-nappali boltok, az ajtajukra 0-21 lett volna írva.
Tény, hogy a föld mágneses északi sarka nem egyezik meg a földrajzi értelemben vett Északi-sarkkal, ennek okát kideríteni még a tudósoknak is komoly fejtörést okozott sokáig. Talán még a Föld forgási sebességének változásához képest is elképesztőbb az a jelenség, hogy a mágneses pólusaink is állandó mozgásban vannak – a történelem során már legalább 183-szor helyet cserélt az északi és a déli pólus, és a következő váltás is közeleghet, igaz, senki nem tudja jelenleg megmondani, hogy mikor.
Jelenleg a mágneses Északi-sark évente 40-50 kilométerrel vándorol. A jelenség hátterében a geodinamónak nevezett jelenség áll, vagyis a Földünk mélyén folyamatosan áramló mágnesezhető (vas)folyadék mozgása. Az 1900-as évek elején az északi pólus Kanadánál volt, az ezredfordulón már Grönland alatt, most pedig "szélsebesen" halad Szibéria felé.
Ha arra is kíváncsi vagy, hogyan lehetséges a Föld egy bizonyos pontján az időutazás,ezt a cikkünket ajánljuk.
