Tilos meghalni ebben a városban, de szülni sem szabad itt

Olvasási idő kb. 2 perc

A világ legészakibb városában hónapokon át folyamatosan sötét van. A jegesmedvék birodalmában élő embereknek van ugyan egy kórházuk, de hogy bárki közülük ott akár meg is haljon, az törvényileg van megtiltva. Cserébe születnie sem szabad ott senki ember fiának.

Azt már megszokhattuk, hogy az embernek rengeteg szabályt kell betartania életében, de hogy még születésénél és halálában is, az csak ezen a szigeten nem szokatlan.

A legsötétebb sziget a legdepisebb hely

Dacára annak, hogy a Svalbardon, vagyis a Spitzbergákon található Longyearbyen a Föld legészakibb, egyben talán legsötétebb és feltehetően a legdepresszívebb városa is, ebbe belehalni ott tilos. A Norvégiához laza adminisztratív kötelékkel tartozó sarkköri szigeten csak a jegesmedvék őslakosok. Senki más, legalábbis emberi lény se nem születhet, se nem halhat ott meg. Van ugyan egy kórház, akad két-három étterem is, sőt egy kormányzati épület, egy szupermarket és egy olyan raktár is, ahol a világ minden növényéből őriznek magokat, egy esetleges katasztrófát követő utánpótlás esetére.

A városnak, ahol alig-alig süt ki a nap, mindössze két utcája van. Ezen osztozik a "helyi" lakosság mind a 2000 tagja, akik ideiglenes vendégei a jegesmedvék birodalmának. Ám az esetleges nemkívánatos találkozásaik esetére a medvék ellen fegyvert is tarthatnak maguknál Svalbard lakói, de ha betérnek a hely egyetlen kávézójába, ott tábla jelzi számukra, hogy ezt nem használhatják.  

A hely minden zordsága ellenére igazi olvasztótégely: számos nemzet tagja megtalálható lakói között, hiszen semmilyen vízumkötelezettséggel nem jár odaköltözni. Mindenki addig lehet a város lakója, amíg van munkája, vagy el tudja magát tartani. Miből? Leginkább a helyi szénbánya dolgozójaként vagy valamely kiszolgálóegység munkatársaként. Egy munkakört betöltve nagyjából 3000 eurót lehet keresni, de több munkakört is betölthet, aki a majdnem örök napfénytelenségben győzi mindezt energiával.

Ha az is érdekel, milyen Norvégiában élni magyar nőként, olvasd el ezt a korábbi cikkünket is.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?