Hat évtized múltán megnyílnak a titkos Kennedy-akták: kiderülhet a valóság az elnök haláláról

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Egyetlen lövés néha egy egész világot megváltoztat. Egyetlen lezárt aktacsomó pedig évtizedeken át elzárhatja az igazságot. Most azonban a Kennedy-akták végre napvilágra kerülnek, fényt derítve az elnök halálára.

A texasi napsütés arany fénybe vonta az elnöki limuzint. Dallas utcáin ünneplő tömeg hullámzott, amerre a konvoj elhaladt. A pillanat tele volt jókedvvel és vidámsággal. Aztán hirtelen minden megváltozott. A madarak ijedten rebbentek fel a Dealey Plaza felett, a járműben pedig egy másodpercre megfagyott az idő. Senki sem látta pontosan, hogy mi történt, de John Fitzgerald Kennedy előrebukott, és a First Lady rémülten kapott felé. A kíséret tagjai a protokoll szerint cselekedtek: a biztonságiak felpattantak az autóra, a sofőr gázt adott, és őrült vágtába kezdett a legközelebbi kórház felé, hogy megelőzhessék az elnök halálát.

Kennedy elnök halálát 20 perccel a merénylet után jelentették be

1963. november 22-én a Parkland Memorial Kórház orvosai erejüket megfeszítve küzdöttek, hogy visszahozzák az elnököt az életbe, de a sápadt, élettelen test nem reagált. Délután 1 órakor végül kimondták a szavakat, amelyek egy egész nemzetet térdre kényszerítettek: John Fitzgerald Kennedy halott.

Az elnöki titkosszolgálat, a Secret Service ügynöke felkapaszkodik Kennedy limuzinjára a lövések után
Fotó: Wikimedia Commons

A hír sokként érte Amerikát és a világot. Az igazságot mindenki tudni akarta, de a válaszok helyett kérdések garmadája merült fel. Vajon egy magányos merénylő keze munkája volt? Vagy egy sokkal mélyebb, sötétebb összeesküvés bontakozott ki azon a végzetes novemberi napon? Azonnal megindultak a találgatások. A Warren Bizottság végül alig egy év elteltével, 1964. szeptember 24-én lezártnak nyilvánította az ügyet: a jelentésük szerint Lee Harvey Oswald egyedül cselekedett.

De a közvélemény nem volt erről meggyőződve. A CIA, az FBI és a katonaság esetleges szerepe, a szovjet KGB vagy a kubai titkosszolgálat árnyéka, a maffia bosszúja, politikai belharcok – számtalan elmélet látott napvilágot. A titkos akták évtizedeken át elzárva maradtak, olajként táplálva a spekulációk tüzét.

Több mint hat évtized telt el azóta. És most, az újra megválasztott Donald Trump amerikai elnök egyik első intézkedéseként feloldotta a titkosítás alól a Kennedy-aktákat.

Idézőjel ikon

Ez egy nagy lépés. Sokan várnak erre már régóta, évek, évtizedek óta

– mutatott rá Trump az Ovális Irodában tartott aláírási ceremónián az esemény jelentőségére. Az elnök jelezte, hogy a rendeletet aláíró tollat ifjabb Robert F. Kennedynek szánja, akire az egészségügyi és humán szolgáltatások minisztériumának vezetését akarta rábízni. (A politikus később visszalépett, újabb találgatásoknak szolgáltatva táptalajt.)

A Kennedyt leterítő lövés pillanata a JFK – A nyitott dosszié című filmben
Fotó: InterCom

A nyilvánosságra hozatal régóta napirenden volt

Az 1992-es JFK Records Act előírta, hogy a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatos minden dokumentumot 2017-ig nyilvánosságra kell hozni, kivéve, ha az nemzetbiztonsági érdekeket sért. Trump már első hivatali ideje alatt, 2017-ben ígéretet tett erre, a hírszerző ügynökségek kérésére azonban több száz dokumentum titkosítását meghosszabbították. Ezek a dokumentumok azóta is rejtve maradtak a nyilvánosság elől. A mostani rendelet értelmében az igazságügyi miniszternek és a nemzeti hírszerzés igazgatójának márciusig tervet kell kidolgoznia az esettel kapcsolatos összes dokumentum teljes nyilvánosságra hozatalára. 

A titkosítás fenntartásának fő indoka mindeddig az Egyesült Államok biztonságának védelme volt. A titkosszolgálatok attól tartottak, hogy bizonyos információk nyilvánosságra hozatala veszélyeztetheti a forrásaikat, módszereiket vagy a nemzetközi kapcsolatokat. A most nyilvánosságra hozandó dokumentumok között szerepelhetnek a CIA és az FBI belső jelentései, kihallgatási jegyzőkönyvek, valamint olyan információk, amelyek eddig nem kerültek a nyilvánosság elé. Bár sokan remélik, hogy ezek az iratok végre fényt derítenek a merényletek körülményeire, a történészek és szakértők többsége szerint valószínűtlen, hogy alapvetően új információk látnának napvilágot.

A rendőrök gyűrűjében a magányos merénylőnek beállított Lee Harvey Oswald, aki később szintén merénylet áldozata lett
Fotó: Getty Images

A döntés fogadtatása ellentmondásos

A döntés vegyes fogadtatásban részesült. Míg sokan a történelmi igazság feltárásának lehetőségeként üdvözölték a dekrétumot, addig mások politikai manőverezésnek tekintik a lépést. Jack Schlossberg, John F. Kennedy unokája például bírálta a döntést, mondván, hogy nagyapját politikai célokra használják fel. Ugyanakkor az ifjabb Robert F. Kennedy kifejezte háláját az elnöknek a dokumentumok nyilvánosságra hozataláért, hangsúlyozva a kormányzati átláthatóság fontosságát.

Az elnöki rendelet nemcsak John F. Kennedy ügyének további vizsgálatát teszi lehetővé, hanem testvére, Robert F. Kennedy, valamint Martin Luther King halálának körülményeit is új megvilágításba helyezheti. Mindkét esetben hivatalosan magányos támadókat neveztek meg felelősként – Sirhan Sirhan és James Earl Ray személyében –, de a közvélemény és egyes kutatók kételkedtek az egyedüli elkövetők narratívájában. Vajon Robert F. Kennedy politikai ambíciói és Martin Luther King polgárjogi harca valóban csak egyéni fanatikusok haragját váltották ki, vagy nagyobb erők mozdultak meg ellenük? 

A világ végre választ kaphat ezekre a kérdésekre? Eloszlanak a kételyek, vagy éppen újabb rejtélyek bukkannak a felszínre? Az igazság talán sosem lesz teljes, de az akták nyilvánossága új fejezetet nyithat a 20. század legnagyobb politikai tragédiáinak megértésében.

A 111 éve meggyilkolt Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökös elleni merénylet kapcsán is sokféle teória merült fel, és ő sem egyedüli áldozat volt: Erről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Wolf Géza
Wolf Géza
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.

Mindennapi

Mikor lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak? Így választják meg az államfőt

Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökének, Sulyok Tamásnak a megbízatása megszűnt, mivel aláírta és kihirdette a 17. Alaptörvény módosítását. A következő időszakban Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke veszi át a feladatait egy maximum 30 napig tartó időszakban, ezután megválasztják az új köztársasági elnököt.

Offline

Villámkvíz: tudod, ki lépet először a Holdra?

Július 20-án az emberiség egyik legnagyobb teljesítményére, az első holdra szállásra emlékezünk. De vajon te mennyit tudsz az Apollo–11 küldetéséről, az űrutazás számairól és égi kísérőnk különlegességeiről? Tedd próbára magad villámkvízünkkel!

Szülőség

Fontos határidő jár le szerdán: ezen múlhat az iskolakezdési támogatás

Hamarosan lejár a sajátos nevelési igényű gyerekek utáni támogatás igényléshez szükséges bejelentési határidő. Az állapotot a Pedagógiai Szakszolgálat igazolja, majd a szülőnek kell jeleznie a leendő vagy már meglévő oktatási intézménynél, mely lejelenti, és az államkincstár regisztrálhatja az igényt.