Máig tilos belépni a világ legveszélyesebb szigetére: több mint nyolcvan éve lezárták

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Van egy sziget, ahol, ha valaki levegőt vesz, azonnal halálos veszély fenyegeti. Nem véletlen, hogy több mint 80 évvel a második világháború borzalmai után is teljesen lakatlan még, és hogy meglátogatni is csak védőfelszerelésben lehet.

Csak igen kevesen tudnak arról, hogy létezik a világon egy hely, ahol a levegő nem éltet, hanem sokkal inkább megöl. A világ leghalálosabb szigetének borzalmai az 1942-ben történt eményekre vezethetők vissza. 

Ez okozza a halálos veszélyt 

Nagy-Britannia északnyugati partjainál, a skóciai Gruinard-öbölben található a Gruinard-sziget, amelyet a második világháború eseményei óta csak Anthrax-szigetként emlegetnek. A második világégés során a tudósok ugyanis itt végezték el a legveszélyesebb és a legborzalmasabb kísérleteiket.

A halálos baktériummal fertőzött szigetre tilos belépni
Fotó: John Turp / Getty Images Hungary

A halálos veszélyt a sziget új elnevezésében is szereplő anthrax okozza, ami szinte teljesen elszakította a világ többi részétől ezt a „földrészt”.

Ilyen most az „élet” a szigeten

Nemrég két bátor videótartalom-gyártó fiatalember egy napra a szigetre utazott, hogy megnézze, milyen is valójában a világ legveszélyesebb szeglete. 

A két jó barát, Dara Tah és Matt James a Gruinard-szigeten talajmintákat gyűjtött, hogy kiderítsék, valóban olyan mérgező-e a hely, mint ahogyan azt a szakemberek állítják. Kételkedésük és kíváncsiságuk abból eredt, hogy nem a Gruinard-sziget az egyetlen a világon, ahol a 20. század közepén kísérleteket végeztek, így felmerült a kérdés, vajon mitől olyan más mégis ez a hely.

A „felfedezők” hajóval érkeztek a helyre, ahol még a leszállás előtt saját biztonságuk érdekében tetőtől talpig védőfelszerelésbe öltöztek, majd tábort vertek. Az interneten közzétett videójuk szerint első pillantásra semmi mást nem láttak, csak egy élettelen, leégett szigetet. Ahogy jobban körülnéztek, látták, hogy ezen a világtól teljesen elzárt területen sem állatok, sem növények nem élnek. 

Nem véletlenül, hiszen a második világháborút követően a sziget lakhatatlanná vált, miután 1942-ben lépfenespóra-bombával végeztek itt kísérleteket. 

Tilos bárkinek is a helyszínre mennie

A lépfene egy súlyos betegség, amelyet a Bacillus anthracis baktériumok okoznak. Leggyakrabban vadon élő és háziasított kérődzőknél fordul elő, de ha beteg állattal, annak szövetével vagy a lépfene spóráival érintkezésbe kerül, az embert is megfertőzi.

Idézőjel ikon

A fertőzés akár halálos is lehet.

Az anthrax baktérium akár halált is okozhat
Fotó: Kateryna Kon/science Photo Libra / Getty Images Hungary

Az anthrax baktérium olyan mértékben megfertőzte a szigetet, hogy 1945-ben a hatóságok szennyezettnek nyilvánították, és határozatlan időre megtiltották, hogy bárki is oda menjen. Az azonban, hogy a szigeten mi történt valójában, csak 1981-ben a „Dark Harvest Commandos” aktivista csoport helyszínen végzett titkos kísérleteit követően derült ki

Ekkor vált közismertté, hogy a brit sziget talaja milyen súlyosan szennyezett.

Most ez a helyzet a szigeten

2022-ben volt egy fertőtlenítés a helyszínen, amely során leégették az egész szigetet, hogy a tűz elpusztítsa a lépfenét okozó baktériumot és minden olyat, ami még fertőzhet. 

A szigetre érkező két férfi most arra volt kíváncsi, hogy az intézkedés elérte-e a célját, és sikerült-e elpusztítani a halálos lépfenespórákat. A sziget több különböző pontján gyűjtött talajmintát így laboratóriumban megvizsgálták, amelyről kiderült: a hely mentes a lépfenétől, a talajmintákban már nyoma sem volt az anthrax baktériumoknak.

Az eredmények ellenére a szakhatóságok még mindig nem javasolják, és nem is engedélyezik a szigeten való tartózkodást. Ám az nem kizárt, hogy hamarosan már védőfelszerelés nélkül is meg lehet majd látogatni a most még halálosnak vélt szigetet.

Hátborzongató, miket őrzött íróasztala fiókjában Mary Shelley, a Frankenstein szerzője – cikkünkből megtudhatod.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Meddőség, PCOS, endometriózis: ilyen jeleket küld a tested a betegségekről

A női hormonrendszer működése ciklushoz kötött, ezért a szervezet jelzései is sokszor változékonyak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden fájdalom, rendszertelen menstruáció, pecsételő vérzés, hajhullás vagy hirtelen testsúlyváltozás „normális női panasz” lenne. A PCOS, az inzulinrezisztencia, az endometriózis, a pajzsmirigyproblémák és a meddőség hátterében gyakran összetett hormonális és anyagcsere-folyamatok állnak.

Testem

Facebookos álorvosok veszélyes tanácsokkal: hetekig figyeltük őket

Két álorvos, együttesen majdnem 300 ezer magyar követővel, profilkép helyett avatárral és hatalmas mennyiségű Reels-videóval, melyekben orvosinak nem nevezhető témák mellett megtévesztő információkat is terjesztenek: százezrek látják videóikat, és ez veszélyes is lehet.

Testem

Ezek az emlőrák első jelei: könnyen félreérthetők a tünetek

Az emlőrák korai szakaszában leggyakrabban teljesen néma, ám amikor tüneteket produkál, azok sokszor egyáltalán nem merülnek ki a jól ismert csomókban. A bőr apró változásai, a mellbimbó ekcémának tűnő hámlása, vagy a mell hirtelen fellépő, fertőzésre hasonlító gyulladása és aszimmetriája mind a daganat megtévesztő arcai lehetnek. Mivel a rizikó az életkorral nő, és a családi hajlam is szerepet játszik, a havonta elvégzett, alapos önvizsgálatnak életmentő szerepe van. De milyen rejtett elváltozások felett siklanak el a legtöbben, és hogyan végezhető el otthon, mindössze pár perc alatt a helyes ellenőrzés?

Életem

A bértranszparencia Magyarországon elbukott, csak elvben nyilvánosak a fizetések

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelvének fontos mérföldkőhöz kellett volna érkeznie a múlt hétvégén, hiszen a tagállamoknak hároméves felkészülési időszak után kötelezően át kellett volna ültetniük a szabályozást a saját jogrendjükbe. A valóságban azonban a transzparencia elbukott a legelső teszten, mivel számos tagállam képtelen volt betartani a meghatározott határidőt.