Ez most Európa legdrágább városa

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A Numbeo internetes oldal félévente közzéteszi a megélhetési költségekről szóló indexét. A világ legkevésbé megfizethető nagyvárosainak sorát az Amerikai Egyesült Államok vezeti, a lista élére azonban most egy európai város került.

A megélhetési költségek mindenhol megemelkedtek az elmúlt néhány évben, de vannak olyan helyek, ahol különösen drága lett az élet. De vajon hol találjuk azokat a városokat, ahol az átlagosnál jóval drágább a megélhetés?

Így készült a drága városok rangsora

A lista készítői a rangsor felállítása során figyelembe vették egyebek között, hogy a vizsgált városokban milyen mértékben drágultak például az élelmiszerek, az éttermek, a ruházati cikkek és a szórakozási lehetőségek árai, a lakhatási költségek, hogyan alakult az infláció, a valutaárfolyam, az energiaár, és ez hogyan érintette a helyi vásárlóerő pénztárcáját. Ugyanis ezek azok a tényezők, amelyek jelentősen befolyásolhatják a megélhetési költségeket.

A városok rangsorát az élelmiszerek ára is befolyásolta
Fotó: TommL / Getty Images Hungary

Ez a legdrágább európai város

Talán nem okoz túl nagy meglepetést, ha eláruljuk, hogy az összesítés alapján 2024-ben Genf lett a legdrágább város a Numbeo szerint. A rangsor élbolyában lévő svájci város teljes megélhetési költségének összpontszáma 101,7, amivel a világ legdrágább városa. Svájc második legnépesebb városa egy igazi ékszerdoboz, így nem csoda, hogy az árak is ehhez igazodva nagyon magasak. 

A település sajátossága, hogy napjainkra már csaknem a lakosság fele külfödi származású, továbbá itt található Közép-Európa második legnagyobb területű édesvizű tava. A Genfi-tó mellett számos olyan természeti csodával is rendelkezik, mellyel nemcsak európai, hanem világviszonylatban is egyedülálló. 

Genfet szorosan követi Zürich, amely 100,4-es pontszámmal megszerezte a második helyet.

Mind Genf, mind pedig Zürich pontszámát jelentősen megemelték a drága élelmiszerek és a nagyon magas éttermi árak.
A ranglista további helyeit az Amerikai Egyesült Államok városai uralják. A harmadik helyen New York áll, míg a negyedik San Francisco, az ötödik pedig Boston lett. 

Érdemes azonban megjegyezni, hogy a legdrágább városok toplistájának készítői a mutatók között nem számoltak a lakásbérleti díjakkal. Ha azonban ezt is figyelembe vesszük annak megállapításához, hogy hogyan változtak a megélhetési költségek, a rangsorban még erősebb lesz Amerika dominanciája.

Fontos mutató a bérleti díj és az élelmiszer ára

Ha a lakások bérleti díjára vonatkozó adatokat is figyelembe vesszük, akkor Genf a harmadik helyet foglalja el 81,5 ponttal. Ez pedig azt jelenti, hogy a Genfi-tó partján általánosságban 18,5 százalékkal olcsóbb az élet, mint New Yorkban. Ám, ha az élelmiszerek átlagárát vesszük alapul, akkor azt látjuk, hogy a svájci városban többe kerül a bevásárlás, miután Genf ebben az esetben 111,4 pontszámot ért.

Genf bizonyult 2024-ben a legdrágább európai városnak
Fotó: sam74100 / Getty Images Hungary

A megélhetési költségekről szóló index alapján 2024-ben a világ 20 legdrágább városának rangsora az alábbiak szerint alakul: Genf, Zürich, New York, San Francisco, Boston, Reykjavik, Washington DC, Seattle, Los Angeles, Chicago, San Diego, Canberra, London, Portland, Oslo, Tampa, Miami, Szingapúr, Denver, Adelaide.

Milliókat spórolhatnak a hitelkiváltással azok a lakáshitel-törlesztők, akik ebben a két évben vették fel kölcsönüket.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.