A világ legijesztőbb tornyát koponyákkal rakták ki, és itt van a szomszédunkban

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A szomszédos Szerbiában található az úgynevezett Koponyatorony, aminek története nemcsak ijesztő, hanem elgondolkodtató is.

A Koponyatorony elnevezés olyan, mintha egy fantasyből ugrott volna elő, és csak úgy visszhangzik a fülünkben. Egy titkokat rejtő építmény, aminek a nevébe is beleborzongunk, mégis tudni akarjuk, hogy mit rejt az ismeretlen. A torony nemcsak a fantázia szüleménye, hanem létező hely, mégpedig a szerbiai Nišben, ami örök emléket állít annak, hogy mi történik, ha egy uralkodó kegyetlen fantáziája találkozik az ártatlan, hazájukért harcoló emberekkel.

A szabadságért való küzdelem mementója a koponyákból épült torony

Nemcsak nekünk jutott az Oszmán Birodalom uralmából, hanem déli szomszédainknak, a szerbeknek is, és ők sokkalta tovább voltak kénytelenek elnyomásban élni. A XIV. századtól egészen a XIX. századig tartott, hogy csupán megtűrtek voltak saját hazájukban, és bár többször próbáltak lázadni, végül 1815-ig kellett várniuk a felszabadulásra. A Koponyatorony is egy sikertelen próbálkozásuk emléke.

A Koponyatorony megfélemlíteni volt hivatott a szerbeket, de bátorságot adott nekik
Fotó: Blazenka Babic / Getty Images Hungary

A szerbek történelmük során megannyi alkalommal próbálták elűzni földjükről az oszmánokat, ám nem jártak sikerrel. Az 1804-től 1813-ig tartó szerb felkelésben az 1809-es volt a legemlékezetesebb év, amikor is a szerb sereg Niš városánál találkozott a több mint harmincezer főt számláló török haddal.

A szerbek tudták jól, hogy nincs esélyük, és hiába minden erőfeszítés. A felkelők vezetője, Stevan Sinđelić látván, hogy innen nem kerülnek ki élve, a puskaporraktárra lőtt, ami azon nyomban felrobbant, így

Idézőjel ikon

végezve nemcsak több ezer török katonával, hanem önmagával és saját véreivel is.

A felkelés vezetője pontosan tudta, hogy ez fog történni, ám úgy érezte, hogy még az emberáldozatot is megéri az, hogy több török velük haljon. Ha már a háború elveszett, a csatát meg akarta nyerni.

Nem tudhatta azonban, hogy nem nyugodhatnak békében. Az oszmán birodalom ura, Hurshid török pasa kegyetlenül bánt földi maradványaikkal, ezzel üzenve azoknak, akik további terveket forraltak ellenük.

Koponyatorony – Az emberi maradványokból épült rettenet

Niš török parancsnoka nem érezte úgy, hogy elégtételt kaptak azáltal, hogy a szerbek önként vetettek véget az életüknek. Elrendelte hát, hogy csapata

Idézőjel ikon

minden egyes szerb holttestétől távolítsa el a fejet, és gyűjtse össze őket.

Ezután a fejekről eltávolították a bőrt, majd egy nagyjából 4,5 méter magas és négy méter széles tornyot emeltek fel a város bejáratánál, amelyet kis üregekkel láttak el, és ebbe tették a koponyákat, összesen 952 darabot. A koponyák ötvenhat sorban voltak elhelyezve, és minden sorba tizenhét jutott belőle a torony mindkét oldalán. Legtetejére került Stevan Sinđelić parancsnok koponyája, mintegy megkoronázva az építményt. A torony elkészülte után a koponyák üreges szemmel meredtek az arra látogatók felé, elijesztve őket a városba lépés gondolatától is, a szerb lázadókat pedig arra figyelmeztette, hogy nincs értelme lázadni, hiszen bárki, aki ellenszegül, csatlakozhat a gyűjteményhez. Ez azonban nem volt elég, és a skalpokat kitömték szalmával, majd Konstantinápolyba küldték, hogy így nyerjék el a szultán dicséretét.

A tornyot ma már egy kápolna védi
Fotó: sjhaytov / Getty Images Hungary

Az elrettentő torony végül nem ért célt, hiszen a szerbek nem nyughattak. Nem féltek a rájuk váró esetleges jövőtől, hanem még jobban feltüzelte őket a torony, így 1815-ben ismét fellázadtak, és ezúttal sikeresek voltak, és elűzték a törököket.

A Koponyatorony ma

Mára csupán ötvennyolc koponya maradt. Ennek oka, hogy az idők során több tönkrement, vagy épp a családtagok szerezték vissza ősük porhüvelyének maradékát, és valódi nyughelyet kerestek számára. Mindennek ellenére a torony áll, hiszen a szerb nép ekképp tiszteleg az elhunyt bátrak előtt. Az építmény köré kápolnát emeltek, így védve attól, hogy az időjárás további károkat okozzon benne.

A torony, ami egykor arra szolgált, hogy távol tartsa a kíváncsiskodókat, ma már turisztikai látványosság, hiszen ha az ember nem a saját szemével látja, talán el sem hiszi, hogy mikre voltak képesek eleink azért, hogy megvédjék a hazájukat, vagy épp azért, hogy hatalmukat gyakorolják.

Nem Hurshid pasa volt az egyetlen kegyetlen uralkodó a történelem során. Erről szóló összeállításunkat itt olvashatod.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Karsa Tímea
Karsa Tímea
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?