Ezt gondolták az űrlényekről a szocializmus idején

Olvasási idő kb. 6 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az űrlények témája az 1900-as években kezdett felkapottá válni Amerikában. Bár a szocializmusban mindezt csak az amerikaiak őrültségének tekintették, hazánkba is eljutott az UFO-k híre.

1610-ben Galilei a Sidereus Nuncius című művében írt a Hold és a Föld közötti hasonlóságokról, amelyeket távcsövével látott, és ezzel megalapozta a holdi élet lehetőségét és valószínűségét. Démokritosz görög filozófus, aki sokat írt a kozmoszról, és hozzájárult a tudományhoz az „atom” szóval, már több mint két évezreddel korábban, a Kr. e. 5. században azt feltételezte, hogy a világűr lakható világokkal van benépesítve.

Űrlények építették a Mars „csatornáit”?

Valószínűleg H. G. Wellsnek a Föld marslakók általi invázióját bemutató, Világok harca című 1898-as regénye indította be kollektív képzeletünket az idegen életről. Elképzelhető, hogy Wells arra az akkoriban népszerű feltételezésre alapozta regényét, hogy a Marson csatornák futnak, amely elméletet Giovanni Schiaparelli olasz csillagász 1877-ben a bolygó felszínén először megfigyelt sötét vonalak alapján állította fel. Percival Lowell brit csillagász úgy gondolta, hogy a sötét vonalak valójában csatornák, amelyeket minden bizonnyal egy intelligens civilizáció épített. Ezek a spekulációk indították el azt a gondolkodást, hogy a Marson egy idegen civilizáció létezik.

Űrlények illusztrációja a Világok harca alapján
Fotó: Stocktrek Images/Mark Stevenson / Getty Images Hungary

Az 1960-as években a NASA elindított egy programot, amelyet a földönkívüli intelligencia keresésének szenteltek, a SETI-t. Bár a programot 1993-ban leállították, a különböző idegen életet kutató kezdeményezések folytatódnak, beleértve a NASA saját kutatását a lakható világok után.

Űrlények a szocializmusban

A szocializmusban Magyarországra is eljutott az UFO-téma, az ötvenes években elkezdtek cikkezni a repülő csészealjakról, de itthon amerikai hisztériának kiáltották ki ezeket. 1968-ban egy dokumentumfilmet is készítettek, amelyben cáfolták azt, hogy létezik élet a Földön kívül, ebben Kulin György csillagász beszélt a témáról. Azonban ez nem jelentette azt, hogy sikerült kiirtani ezeket a gondolatokat az emberekből. Egy nő például állította, hogy kapcsolatba lépett UFO-kkal. Heltai Magdolna saját bevallása szerint 1962 januárjában beszélt telepatikusan idegenekkel.

Idézőjel ikon

Felkerestek az Epszilon Eridani és a Cygni B 61 lakói, amik nagyon messze vannak tőlünk, de az emberi agy a megfelelő telepátiával le tudja küzdeni a távolságokat. Azt kérik tőlünk, hogy egy békés élet uralkodjon a Földön, és erre figyelmeztetnek. Ott magasabb technika és kultúra van, olyan, amit mi nem ismerünk. A földi tudomány állása szerint nem lehet lekontrollálni a magasabb tudományt. Ez már a negyedik dimenzió, míg mi a harmadikban vagyunk.

Mindenesetre a téma lehetővé tette, hogy egy kicsit külső nézőpontból tekintsünk önmagunkra. Feleki László a Ludas Matyi hasábjain 1966-ban A Föld vendégkönyve című humoros írásában űrlények általa elképzelt bejegyzéseit listázza, melyek közül az egyik fájdalmasan aktuális: „Azt szeretem a földiekben, hogy szeretik a békét. Minden alkalommal alig várják, hogy megköthessék. Xxx, Sirius.” Feleki humoros hangvétele a Képes Sport egyik 1971-es számának oldalain is megmaradt a témával kapcsolatban, miközben hasonlóan érdekes megfigyeléseket tesz arról, hogy mi, emberek, hogyan is próbáljuk leírni az idegen civilizációkat és lényeket. Szerinte ugyanis ezek a beszámolók vagy elképzelések „lelkileg nem mondanak semmi olyasmit, ami nem lenne benne az Iliászban. Szóval nagyon emberszabású világegyetemet képzelünk el!”

A téma geopolitikai sajátosságait – vagyis hogy az idegenekkel kapcsolatos észlelések, a földönkívüliek kapcsolatfelvételi kísérletei és az állítólagos találkozások mindig a nyugati világban, leginkább angolszász nyelvterületen történnek – jól tükrözi az az 1968-as írás, melyben Pataki O. János egy elképzelt beszélgetést ír meg, miután egy űrlény Marosszentgyörgy határában szállt le űrhajójával:

Idézőjel ikon

Ön bizonyára eltévedt, uram – faggattam, miután megkínáltam cigarettával. – Úgy tudtam, hogy önök főleg Észak- és Dél-Amerikát keresik fel szívesen, de előfordulnak Ausztráliában, Új-Zélandban és Tasmániában is. Erre mifelénk mostanáig vajmi kevesen jártak kollégái közül.

A szocializmusban próbálták ezeket a nézeteket tiltani és csírájában elfojtani, de a rendszerváltás felé közeledve egyre gyakrabban lehetett olvasni az újságokban földönkívüliekről, 1987-ben például végigment a magyar sajtón a pajzán vagy parázna űrlényekről szóló hír, melyben szexuális vagy génmanipulációs céllal elrabolt földlakók beszámolóit taglalják, nem kevés iróniával (az idegenekkel angol nyelven történő társalgást szintén felemlegetve).

A politikai változásokat jól érzékelteti az az 1990 tavaszán megjelent hír egy szovjet tejesembert üldözőbe vevő űrhajóról, ami után a közeli falvak lakói aggódni kezdtek, hogy ki fogja szállítani nekik a tejet, ha Vlagyimir Ahalcevet elrabolják?

Hogyan képzeltük régen az űrlényeket?

Az 1898-ban megjelent, Világok harca című Wells-regény alapján 1938-ban, Halloween előestéjén Orson Welles műsort sugárzott. De nem árulta el, hogy a híradója, amely a marslakók New Jersey-i invázióját írta le, csak egy kitalált történet, ami sokakat megzavart, és hisztériába torkollott. Utólag felfújták a pánikot, amit a rádiójáték okozott, nem voltak balesetek, lázadások, sem tömeges öngyilkosságok, mint ahogy azt sok helyen állították.

1929-ben a kaliforniai Mount Wilson Obszervatórium 100 hüvelykes Hooker-teleszkópja volt a legnagyobb a világon, ekkoriban ezzel lehetett távoli világokat és galaxisokat megfigyelni. A fotók, amiket a Hold felszínéről készített, elég részletesek voltak ahhoz, hogy felfedjék a krátereket, de nem elég részletesek ahhoz, hogy megörökítsék a lehetséges életformákat. Akkoriban az a nézet kezdett el terjedni, hogy különleges rákok élnek a Holdon, amelyeknek a kemény külső páncélja „megakadályozza a testnedvek elvesztését a levegőtlen űrben”, és szemeik „a napfényt táplálékká tudják változtatni”.

1930-ban Thomas Elway azt állította, hogy az óriáshódok a Mars domináns életformái:

Idézőjel ikon

Nos, van egy olyan élőlény a Földön, amelynek fejlődéséhez a feltételezett marsi körülmények ideálisak lennének. Ez az állat a hód. Vagy szárazföldi, vagy vízi életmódot folytat. Szőrmebundája van, hogy megvédje a marsi éjszaka 100 fok alatti hőmérsékletétől.

A Marsról ekkoriban nagyon homályos képeket tudtak csak készíteni, amiken mintha valamiféle golyók lettek volna, amelyekbe sok mindent bele lehetett látni.

1934-ben megjelent Stanley G. Weinbaum novellája, az A Martian Odyssey, amely a marslakókat madárszerű lényekként ábrázolja. Weinbaum marslakóinak terepén természetesen a csatornák is hangsúlyos szerepet játszanak.

A szocializmusban nem hittek az űrlényekben
Fotó: cosmin4000 / Getty Images Hungary

Emberszerű és emberben fejlődő űrlények

Az előző esetek kivételesnek számítanak, hiszen ha űrlényekre gondolsz, akkor leginkább azok az emberszerű alakok jutnak az eszedbe, amelyeknek nagy, kerek, fekete szeme van és nagy feje. Az idegeneknek ez a sajátos változata évtizedeken át fennmaradt a sci-fi irodalomban, olyan alkotásokban jelentek meg, mint az X-akták, a Csillagkapu és számtalan más tévéműsor és film.

A tejesemberről szóló hírben említést tesznek az előző őszi voronyezsi látogatásról, melynek során háromszemű földönkívüliek jelentek meg a Földön. A parázna űrlényekkel kapcsolatos leírásokban sok volt a hasonlóság az idegenek külsejét illetően: „A legtöbben mintegy 120 centiméter magas, szürkefehér színű törpéket emlegetnek, akiknek körte formájú a feje, magas a homloka, aránytalanul nagy világos a szemük.” (Azért is akartak a földiekkel intim közelségbe kerülni, hogy a testmagasságuk növeléséhez szükséges géneket megszerezzék.)

A földönkívüli életet Ridley Scott rendező 1979-es Alien (A nyolcadik utas: a Halál) című filmjével vitte el a horror felé. H. R. Giger művész alkotta meg a félelmetes fajt, a xenomorfokat, egy parazitát, amely más fajok révén, azok testében kifejlődve marad életben.

Mivel az univerzum óriási ezért egyértelműen nem mondható el, hogy sosem fogunk másik civilizációval találkozni, de az biztos, hogy mi, emberek, szeretjük ezt a találkozást a lehető legélénkebb fantáziával elképzelni.

A kislányáról szeretett volna egy kedves képet készíteni, de véletlenül egy földönkívüli lényt kapott lencsevégre egy angol amatőr fotós. Ismerd meg a történetét az alábbi cikkünkből.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Hujber Szabolcs
Hujber Szabolcs
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez az egyik legegészségesebb köret: tele van fehérjével és értékes tápanyagokkal

Amikor egészséges táplálkozásról vagy diétáról van szó, a köret szinte mindig kritikus kérdés. A legtöbb konyhában unásig ismételt fehér rizs, krumplipüré vagy tészta triója helyett a szervezetünk valami sokkal tartalmasabbra és táplálóbbra vágyna. Szerencsére létezik egy olyan szuperélelmiszer, amely nemcsak zseniális köretként, de önálló fogásként is megállja a helyét. A ropogós quinoapogácsa tökéletes bizonyítéka annak, hogyan lehet egy étel egyszerre villámgyors, elképesztően laktató és tele értékes növényi fehérjékkel.

Testem

Trombózis vagy utazás miatt bedagadt láb? Ezek a különbségek

Utazás alatt a hosszú mozdulatlanság miatt a láb bedagadhat, ami kellemetlen, feszítő, fájdalmas érzést okozhat. Ha azonban ez csak az egyik lábat érinti, elszíneződik, a fájdalom pedig erős, és mozgatásra sem enyhülnek a tünetek, akkor előfordulhat, hogy nem ödémával, hanem trombózissal van dolgunk.

Offline

A kisfiú, aki tényleg nem akart felnőni: Pán Péter alkotójának tragikus és bizarr élete

Mindannyian ismerjük a fiút, aki Sohaországban él, tündérporral repül, kalózokkal harcol, és akinek a legnagyobb rémálma a felnőtté válás. Pán Péter története a gyermeki fantázia és a szabadság időtlen szimbóluma. Azonban ha a tündérmese mögé nézünk, egy olyan valóságot találunk, ami sötétebb, bizarrabb és tragikusabb, mint bármelyik Hook kapitány által jelentett veszély. James Matthew Barrie, a karakter megalkotója, nem csupán kitalálta a felnőni képtelen fiút, hanem valójában ő maga volt.

Világom

Nem csak a mesében létezik: itt áll az igazi Csipkerózsika-kastély

Amikor felidézzük Csipkerózsika történetét, lelki szemeink előtt azonnal megjelenik a sűrű, tüskés bozót által benőtt, égbe nyúló tornyú kastély, ahol a királylány és az egész udvartartás alussza százéves álmát. Bár a legtöbben úgy gondolják, hogy ez a helyszín kizárólag a képzelet szüleménye, vagy legfeljebb a Walt Disney által híressé tett németországi Neuschwanstein ihlette, a valóság még ennél is romantikusabb. Az igazi, eredeti Csipkerózsika-kastély ugyanis Franciaországban, a Loire-völgy szívében áll, és pont olyan, akár egy mesekönyvben.

Testem

Súlyos betegségeket kockáztatsz, ha rossz az alvásminőséged: így javíthatsz rajta

A rohanó mindennapokban hajlamosak vagyunk az alvást másodlagos tényezőként kezelni, pedig a tudomány mai állása szerint a táplálkozással és a testmozgással megegyező fontosságú pillérről van szó. A PubMed Central felületén publikált átfogó tudományos kutatás rávilágít, hogy az egészségünk szempontjából korántsem csak az alvás mennyisége számít. Ha az alvásminőségünk rossz, vagy ha a pihenésünk rendszertelen, azzal közvetlenül és súlyosan veszélyeztetjük a fizikai és mentális épségünket.