Afrika szinte legeldugottabb sarkában, a kontinens keleti részén, Mozambik és a Dél-Afrikai Köztársaság szomszédságában terül el Afrika egyik legkisebb országa. Szváziföldnek, vagy ahogyan 2018 áprilisától nevezik, az Eswatini Királyságnak nincs ugyan tengerpartja, és a legnagyobb szélességében is nagyjából csupán 175 kilométer, hosszában pedig 130 kilométer, múltja és jelene viszont a méreténél is jelentősebb.
A gyarmati korszakban protektorátusként, majd független országként működő Eswatini közigazgatási központja Mbabane, az ország fővárosa viszont az innen alig 18 kilométerre található Lobamba, amely egyben az 56 éves III. Mswati király székhelye is. És akkor álljunk is meg ennél a pontnál, vagyis az uralkodónál, hiszen az ő jelenléte elválaszthatatlan az ország jelenlegi helyzetével.
Afrikában az egyetlen
Eswatini sok érdekessége közül az egyik, hogy Afrika utolsó abszolút monarchiája, és ráadásul hozzá hasonlóból sincs túl sok a világon. Ha emlékszünk még a történelemórákon tanultakra, akkor talán arra is, hogy ez az az államforma, amelyben az uralkodó korlátlan hatalomra törekszik, ennek érdekében pedig még a vele szemben álló rendek jogait is igyekszik korlátozni.
Hamarabb lett király, mint gondolták
A Makhosetive-ként született III. Mswati annak a II. Sobhuza királynak az egyik fia – a hatvan közül –, akit a világ egyik leghosszabb ideig trónon lévő uralkodójaként jegyeznek: 82 éven és 253 napon át volt Szváziföld királya. 1982-es halálával őt váltotta az akkor 14 éves herceg, pontosabban csak váltotta volna, ha nem lett volna oly fiatal. Így jobb híján régensséget hoztak létre Szváziföld irányítására addig, amíg Makhosetive be nem tölti a 21. életévét. A királyi családon belül kialakult hatalmi harcok miatt azonban a herceg már 18 évesen, 1986. április 25-én koronát kapott, amellyel a maga idejében
ő lett a világ legfiatalabb vezetője.
E nap kétszeresen is emlékezetes maradt számára, hiszen éppen a királyi címmel együtt lett először férj is, miután elvette feleségül az elsőt a tizenöt asszonya közül – akiktől később több mint 30 gyermeke is született.
Így választanak Szváziföldön
Szváziföldön a végrehajtóhatalom a király kezében van, amelyet kétpártrendszerű kormányzaton át gyakorol. Az uralkodónak az általa kinevezett miniszterelnök és a miniszterekből álló kabinet ad tanácsot a kormány ügyeiben, a nemzeti tanács viszont a hagyományokkal és kultúrával kapcsolatos, valamint a törvények és a szokások szabályozta kérdésekben segédkezik. Eswatini képviselőháza egyébként 65 tagból áll, közülük 55-en népszavazás útján kerülnek be, 10-et pedig a király nevez ki. És hogy miért pont 55? Azért, mert ennyi választókerület – tinkhundla – van, amely mindegyike egy képviselő mellett dönt a legfeljebb ötévente tartandó választásokon.
Gyorsan belejött az uralkodásba
Fiatalsága ellenére Mswati gyorsan megszilárdította hatalmát. A koronázását követő egy hónapon belül feloszlatta a Liqoqót, a király hagyományos tanácsadó testületét, amely apja halála óta az ország legerősebb testületévé vált. Új miniszterelnököt nevezett ki, és átszervezte a kabinetet, két testvérének pedig fontos tisztségeket adott. 2001-ben Mswati megpróbálta enyhíteni a demokratikus reformok iránti követeléseket azzal, hogy bizottságot nevezett ki egy új alkotmány kidolgozására.
A 2003-ban végül nyilvánosságra hozott tervezet lehetővé tette a király számára az abszolút kormányzati hatalom megtartását és betiltotta az ellenzéki pártokat.
Nem csoda, hogy a demokratikus reformok hiánya miatt széles körben bírálták. 2005-ben a király aláírta a módosított változatot, amely sem nem tiltotta be, sem nem ismerte el a politikai pártok létezését.
Az országban csak a királynak jár a luxus
A jelenlegi király autokratikus uralkodása korrupcióval és túlkapásokkal volt teli, és nem véletlenül lett ő híres fényűző életmódjáról sem. Nem egyszer adott hírt a világsajtó a király és családja pénzszóró életéről: 2008-ban például nők százai vonultak utcára Szváziföldön, hogy tiltakozzanak a királyi család legújabb luxuskiadása ellen.
Ekkor III. Mswati 13 feleségéből 9 egy bérelt repülővel kelt útra, hogy Európában és a Közel-Keleten vásárolgassanak – állami költségen.
Miközben Szváziföld lakosainak negyede már akkor is élelmiszer-segélyeken tengődött.
A legnagyobb nehézség a szegénység és az AIDS
Eswatiniben ma is magas a munkanélküliség, ezért a szegénység komoly kihívást jelent: a lakosság több mint fele a szegénységi küszöb alatt él. Emellett még mindig óriási gondot okoz az AIDS, Eswatini ugyanis azon országok egyike, amelyet leginkább érintett a HIV.
A járvány 2015-ös csúcspontján majdnem minden harmadik ember fertőzött volt.
1995-ben, amikor még nem volt antiretrovirális kezelés a betegek számára, 73 ezer HIV-fertőzött élt Szváziföldön, és abban az évben 2400-en haltak meg AIDS-ben. Amióta azonban Eswatini nagy lépéseket tett a betegség megfékezése érdekében, az új fertőzések száma az évek során folyamatosan csökkent: amíg 2010-ben 14 ezer érintett volt, addig 2020-ban ez a szám már „csupán” 4800 volt.
A lakosság java fiatal
Ezek után nem is csodálkozhatunk azon, hogy Eswatini lakossága nagyon fiatal, több mint egyharmada 15 év alatti, és majdnem egy másik harmada 15 és 29 év közötti. A várható élettartam ugyan a nők esetében magasabb, mint a férfiaknál, ám mindkét nemnél ez átlagosan körülbelül 57 évet jelent. Mindez jóval alacsonyabb a világátlagnál, ahogyan az ország népességnövekedése is, ellentétben a születési és halálozási aránnyal, amely viszont magasabb a globális átlagnál.
Ha meg szeretnéd ismerni azt az országot is, ahonnan szinte eltűntek a férfiak, olvasd el az erről szóló írásunkat is.
