A balkáni állam jelenleg hivatalosan az Észak-Macedóniai Köztársaság nevet viseli, azonban ez nem mindig volt így és sokan szeretnék, hogy ne is maradjon ebben a formában. A politikai okok miatt 2019-ben nevet változtatott országban ismét felmerült, hogy szimplán Macedóniának nevezzék.
A 2019-es névváltoztatás oka egy Görögországgal kapcsolatos névvita volt. A legutóbbi választásokat megnyerő Hrisztijan Mickoszki azonban felrúgná a 2018-as megállapodást, de ezzel országa uniós tagjelölti státuszát is veszélyeztetheti. Nem csak a görögöknek, de a bolgároknak sem tetszene, ha visszatérnének a régebbi országnévhez.
A választásokon nyertes Belső Macedón Forradalmi Szervezet-Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjának (VMRO-DPMNE) elnöke, Hrisztja Mickoszki tegnap azt nyilatkozta, alapvető joga van arra, hogy úgy hívja az országát, ahogy akarja.
Az ország nevén vitatkoznak a görögökkel a macedónok
A balkáni ország neve hivatalosan 2019 januárjában változott meg Macedóniáról Észak-Macedóniára a Görögországgal folytatott megállapodás eredményeképpen. A névváltoztatásnak köszönhetően Görögország azóta nem akadályozza az ország euroatlanti integrációját, így válhatott Szkopje 2020-ban a NATO tagjává.
Már Jugoszlávia felbomlása, és az ország önállóvá válása óta ellenezte ugyanis a mindenkori görög államvezetés a macedónok NATO és EU csatlakozási kísérleteit, illetve nemzetközi elismertségét. Arra hivatkoztak, hogy az már egy észak-görögországi tartomány (Makedónia) neve így egy országot nem nevezhetnek Macedón Köztársaságnak.
A 2019. februári névváltoztatásig az ENSZ-ben egyszerűen a "Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság" néven hivatkoztak rá.
Alig pár éve állapodtak meg
2018-ban hosszas vitákat követően a két ország vezetése végül megegyezett a névvel kapcsolatban, és 2018. június 17-én a Preszpa-tó partján a két ország miniszterelnöke, és külügy-minisztere aláírta az úgynevezett Preszpa-egyezményt.
A macedón parlament 2019. január 11-én elfogadta az ország nevének megváltoztatásáról szóló alkotmánymódosítási javaslatot. Az alkotmánymódosításhoz a 120 tagú parlament kétharmados többségére volt szükség. Végül 81 képviselő szavazott igennel a javaslatra.
Az ülést bojkottálta az akkori legnagyobb ellenzéki párt, a Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE), mely a mostani választáson többséget szerzett, s úgy tűnik, évekkel a névváltoztatást követően sem értenek egyet azzal - amennyiben kormányalakításra kerül sor, akár meg is változtathatják ismét az ország nevét Macedóniára. Ezzel azonban több szempontból is kockáztatják hazájuk uniós csatlakozását.
Az MTI beszámolója szerint Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök már azt követően élesen bírálta a szkopjei új vezetést, hogy Gordana Sziljanovszka-Davkova észak-macedón elnök vasárnap letette hivatali esküjét, és az ország régi nevét, vagyis Macedóniát használta.
„Minden előrelépés a kétoldalú viszonyunkban, valamint Szkopje minden egyes lépése Európa irányában az egyezmény őszinte tiszteletben tartásától függ” – hangsúlyozta Micotákisz. De nem csak a görögöket zavarta a leendő államelnök által használt név. Bulgária szintén attól tette függővé Észak-Macedónia uniós perspektíváját, hogy az ország betartja-e a nemzetközi szerződéseket.
Gordana Sziljanovszka-Davkova már elnöki kampányában is hangsúlyozta, többek között mottójával is, hogy „Macedónia újra büszke lesz!”, többször is leszögezve, hogy nem szeretné használni az ország nevében az észak jelzőt. Úgy véli, az előző kormánynak nem lett volna szabad ilyen engedményt tenni, és azt sem szeretné, ha a Bulgáriával fennálló vitájuk végére azzal tennének pontot, hogy a szófiai elvárásoknak megfelelően az ország alkotmányába államalkotó népcsoportként bekerülhetne a bolgár.
Május 8-án Hrisztijan Mickoszki vezette VMRO-DPMNE nyerte meg az észak-macedóniai választásokat, a 120 parlamenti helyből 58-at megszerezve, így feltételezhető, hogy ez a párt alakíthat majd kormányt, az új miniszterelnök pedig a pártelnök Mickoszki lesz.
