Így fürdőztünk a Dunában régen

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Nem feltétlenül kellett elhagyni a fővárost ahhoz, hogy a Duna vizében fürödjenek a tikkadt pesti polgárok: a folyó vizén számos fából ácsolt medence ringatózott.

„Felkelsz íróasztalod mellől, kiszaladsz pultod mögül, napfényre mászol a raktárból, utcára a műhelyből, gyárból, veszed a kis táskát, melyben a fürdőtrikód és hideg ebéded egymás keblén pihen, váltasz egy villamosról autóbuszra, körvasútról földalattira, metróról autocarra átszállóval, belépővel, fürdő- és kabinjegygyel kombinált strandjegyet, alig egy-két óráig izzadsz te és ebéded a modern nagyváros különböző közlekedési eszközein s máris kint vagy a strandon, ahol Palm-Beachet és Cobourgt és Lidót játszhatsz jutányos áron” – írta némileg cinikusan Laczkó Géza a budapestiek fürdőzési lehetőségeiről 1932-ben. 

Az 1920-as évektől kezdve, amint beköszöntött a jó idő, a főváros lakossága hétvégente – de akár hétköznap délutánonként is – szívesen látogatta a budapesti vagy környékbeli strandokat és Duna-fürdőket. A szabad levegő, a napfény, a napbarnított bőr, a vízi sportok, no meg a jó társaságban eltöltött idő rengeteg ember számára bizonyult vonzónak: egy-egy melegebb nyári napon több ezren keresték fel Budapest strandjait, és az akkor még működő Duna-fürdőket.

Fürdők a Duna vizén

A Duna vize akkoriban még alkalmas volt a fürdésre, ha nem is mindenhol – a már akkor is működő fővárosi strandok (Palatinus, Csillaghegy, Római-part, Pünkösdfürdő) és gyógyfürdők mellett a Duna-fürdők is sok látogatót vonzottak. Ezek tulajdonképpen a Duna vizéből deszkákkal lekerített, medencényi területet jelentettek: a fából készült medencefalat és pallót erős láncokkal rögzítették tutajokhoz vagy oszlopokhoz. A medence partján fából készült járdán közlekedhettek a látogatók, de kabinokat is kialakítottak, hogy megkönnyítsék az öltözködést. A medencék alját és oldalát szintén lécekkel jelölték ki, nem utolsósorban azért, hogy a Duna erős áramlását csökkentsék. Ezek a fauszodák májustól szeptemberig működtek, a téli szezonban elbontották őket.

A képre kattintva galéria nyílik, amely után a cikk folytatódik!

Galéria ikon

10

Nagymaros, szabadstrand (1934)
Galéria: Így fürdőztünk a Dunában régen
Fotó: Fortepan / Gara Andor

A himbálózó fürdőházakba és a budapesti strandokra belépődíj ellenében lehetett ellátogatni; aki viszont nem engedhette ezt meg magának, Lágymányosra vagy Újpestre kellett ellátogatnia a szabadstrandra. Volt büfé, csónakgarázs és az erkölcsökre ügyelő rendőr, ellenben ruhatár, kabin és homok csak az előkelőbbnek tartott Duna-fürdőkbe jutott, például az óbudaiba, amely a Nagyszombat utca magasságában ringatózott a vízen, de működött efféle fauszoda az Erzsébet hídnál, a Margitszigeten és a Római-parton is. „Sima homokja, enyhe hőmérsékletű vize és minden kényelme egyenesen a nagy tengeri strandokra emlékeztet” – írta a Színházi Élet 1924-ben az óbudai Duna-fürdőről.

Idézőjel ikon

„Pompás és bőséges strandhomok, sok száz méter hosszúságban, sima és nem túl mély vízmeder úszók és nem úszók részére, kényelmes kabinok, buffet, fodrász és jó levegő várja a strandozókat, akik között nagy számban vannak képviselve a budapesti művészvilág tagjai”

– tudhatjuk meg a lap tudósításából.

Divatos és kevésbé divatos strandolók

És mit viseltek a strandra látogatók? A tehetősebbek jól szabott úszódresszt: „férfi, nő egyforma feszes és magas trikóban strandol, ami által a férfi sokkal felöltözöttebbnek, a nő meg nagyon is levetkőzöttnek hat”. A szegények és a munkások sokszor csak alsóneműt vagy divatjamúlt darabokat. 1924-ben, a lágymányosi Duna-fürdőben a „bikavörös, nagy fehérpettyes, szép nagy gallérral diszitett, térden alul gummival összehúzott nadrágu grand fürdőruha” volt a sláger, míg a férfiaknál „főként a csíkos holmi dominál”. A rend őrei azonban szigorúan ügyeltek arra, hogy vállpánt mindenképp legyen a fürdőruhán: anélkül ugyanis a felsőtest fedetlennek minősült, ami szigorúan tilos volt.

A strandra látogató nőkről így írtak 1931-ben: „Van, aki félkézzel lóbálja a fürdőtrikót s a melléje csomagolt vajaskenyeret, a másik végleten két-háromféle trikó, miliő és hangulat szerint változtatva, ugyanannyi strandpyjama időtöltő csereberélgetés céljából, napernyő, legyező, övek és szalmakalapok, fürdősapkák és magassarkú gumicipők, strandkabátkák és köpenykék, teljes arcszépészeti felszerelés teszik ki a strandkoffer tartalmát.”

Víkend a Dunakanyarban

Miután a víkendezés divatba jött, Budapest környékén is szívesen mártóztak meg a Dunában a kirándulók. Aki túrázni szeretett, a főváros környéki hegyeket választotta, a többség azonban a vízpartra igyekezett. Nem feltétlenül strandolni: népszerűek voltak az evezős kirándulások, de szintén divatba jött az autós vagy motoros hétvége is. Nagymarosra, Horányba, Szentendrére, Gödre igyekeztek a víkendezők, megebédeltek a számtalan ottani csárda valamelyikében, megmártóztak vagy eveztek a Dunában, majd a Dunakanyarban gombamód szaporodó víkendházak valamelyikében hajtották álomra a fejüket.

A víkendeket aztán eltörölte a második világháború: a világégés után jó darabig senkinek nem volt se kedve, se pénze víkendezni. Ami a Duna-fürdőket illeti, bár 1945 után is sokan szerették volna, ha ismét lesznek fauszodák a Dunán, a környezetszennyezés és az ipari beruházások miatt a Duna vize a fővárosnál többé nem igazán volt alkalmas a fürdőzésre. (Borítókép: Fortepan / Fábián Sámuel)

Ha szívesen olvasnál még arról, milyen volt Budapest régen, ezt a cikket ajánljuk.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Inkasszózni kezdték a magyar Revolut-számlákat: mire lát még rá a NAV?

Megindultak az első inkasszó kezdeményezések a Revolut-számlák kapcsán, amit több végrehajtó cég is megerősített. Ez ezt jelenti, hogy a fintech szolgáltatóknál vezetett számlák sem elérhetetlenek a végrehajtási eljárásokban. A NAV a külföldön bejegyzett bankoktól automatikusan, évente kap adatokat, amelyeket összefésül a magyar adóbevallásokkal, így a hivatal meglepően sok dologra lát rá.

Mindennapi

Brutális drágulás jöhet az élelmiszereknél: az aszály tönkretette a kukoricát

Rendkívüli szárazság sújtja a Hajdúságot, ahol a gazdák beszámolói szerint a kukoricatermés sok helyen a nullával lesz egyenlő. Mivel ebben a kritikus időszakban nem volt elegendő csapadék, a csövek hiányosak maradtak, a növények elszáradtak, szélsőséges esetben pedig a teljes állomány tönkrement. A gazdák egy része kényszerből vágja le a növényeket, hogy azokat silózva, takarmányként próbálja meg értékesíteni.

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.