Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Ha a szovjet dizájnra és iparra gondolunk, akkor bizony nem mindig a legkifinomultabb, leghatékonyabb, legszebb termékek jutnak eszünkbe. De vannak méltatlanul alulértékelt csodák, amelyek még most is fénylenek – meg ketyegnek: ezek a szovjet órák! Ha igazán egyedi és olcsó ékszerrel akarjuk meglepni ismerősünket vagy magunkat, akkor irány a piac (vagy a Facebook)!
Az első szovjet karórámat egy nagyon kedves pécsi barátomtól kaptam a havonta megrendezett pécsi régiségvásárról. Ez egy körülbelül 50 éves, szép, szögletes időmérő, mechanikus szerkezettel. Ez, kérem, azt jelenti, hogy az óramű mesés kis fogaskerekekből, csapágyakból és rugóból áll, mint valami miniatűr steampunk party díszlete. Ez nem az a randa műanyagba ágyazott elektromos ketyere, ami a Távol-Keletről önti el hazánkat különféle hangzatos márkanevek alatt. A régi, mechanikus órákban soha nem kell elemet cserélni, mert nincs is bennük, de erről majd később.
A szovjet óragyártás kezdetei
De kezdjük az elejéről a szovjet órák rövid történetével, ezt követően pedig lássuk, hogyan lehet ilyen szépséget beszerezni, és mire kell ügyelni a vásárlásnál (spoiler: nem sok mindenre).
Az első szovjet óragyárat 1927-ben alapították a Szovjetunió vezetésének utasítására, hogy a Vörös Hadsereg és a köznép igényeit ne külföldről importált eszközökkel elégítsék ki. Kiemelt szempont volt, hogy az órák a lehető legjobb minőségben készüljenek el. Az első gyáregység Moszkvában kezdte meg működését, a Vörös Csillag Dohánygyár területén. Az első szerszámgépeket és zsebóraszerkezet gyártási jogát (a sors kényszerű fintora) egy amerikai óragyártól vették. Az üzem nagyon frappánsan az Első Állami Óragyár nevet kapta. Az első órákat 1930-ban mutatták be a Forradalmi Színházban. Kezdetben amerikai és német mérnökök segítették a munkát, de pár év elteltével már önállóan folyt a gyártás. 1939-re 3 millió órát készítettek el! A II. világháború miatt a teljes létesítményt elköltöztették, és távol a front pusztításától folytatta tevékenységét, csak éppen órák mellett hadianyagok is készültek itt.
Az üzem az 1960-as években elkezdte gyártani a POLJOT márkanéven futó karóramodelljeit, majd Jurij Gagarin 1961-es első űrrepülésének tiszteletére az egész egység felvette a POLJOT nevet. A Szovjetunióban később több óragyárat is létesítettek, amelyek általában világszínvonalú termékeket alkottak, már a kezdetektől exportra is. Az órák megbízhatóságukkal és újításaikkal számos nemzetközi díjat zsebelhettek be.
Rendben. De miért érdemes ilyen órát venni?
Egyrészt mert gyönyörűek és egyediek. Ilyen ipari csodákat kevés ember karján fogunk látni. Prózai ok továbbá, hogy ha valaki egy mechanikus szerkezettel járó, új nyugati órát akar venni, az jobb, ha 100 ezer forint feletti összegben gondolkodik. Egy régi, szervizelt szovjet órát könnyedén megkaparinthatunk 15-20 ezer forintért. Megbízhatóak: egy tatabányai órásmester mesélte, hogy egy szénbányász vitt neki javításra egy régi szovjet órát. A szénpor vastagon eltömítette a finom szerkezetet, de kis tisztítás és olajozás után újra pontosan működött. Ezeknek a szerkezeteknek pedig lelke van: a kis fogaskerekeket nem elem, hanem kis spirálrugó működteti, így olyan, mintha egy kis szív zakatolna bennük.
Hol és hogyan találunk ilyen szovjet kincseket?
Első számú szabály: vigyázni kell, mert nőknél és férfiaknál is fokozott gyűjtőszenvedély alakulhat ki.
Ha gyorsan és kényelmesen akarjuk elintézni a dolgot, akkor régi orosz és szovjet órákkal foglalkozó Facebook-közösséget kell keresni. Ezek nem csupán órás csoportok, hanem valójában a szovjet órák szerelmeseinek randihelyei, ahol érdeklődők és a szovjet steampunk vallásos fanatikusai találkoznak. Itt rengeteg csodálatos, szervizelt példányba futhatunk már 15-20 ezer forint környékén. Érdemes a Poljot, Raketa, Vostok, Pobeda, Slava márkákat keresni. De számos márkával találkozhatunk gyűjtők weboldalain.
A rögösebb, de izgalmasabb út, ha ellátogatunk egy nagyobb régiségpiacra, és magunk vadászunk ilyen órát. És itt egy szerencsés amatőr tippjei következnek (órások jobb, ha nem olvassák tovább): ha találtunk egy olyan példányt, ami megdobogtatja a szívünket, akkor gyengéden húzzuk fel az órát a koronánál (felhúzó) fogva (előre, az óramutató járásával megegyező irányba). Ha a korona szépen mozdul, a másodpercmutató pedig szépen elindul és körbejár, akkor az már reménykedésre adhat okot. Ha a koronát (felhúzó) kicsit kihúzva pedig a többi mutatót is akadásmentesen körbe tudjuk forgatni, akkor nagy baj nem lehet. De ekkor se igen adjunk ezekért az akár 50 évesnél idősebb csodákért 5-10 ezer forintnál többet. Mert ezt követően rögvest egy ügyesebb óráshoz kell vinni: a szerviz, tapasztalatom szerint, 10 ezer forint körül mozog. Továbbá körülbelül 4-5000 forintba kerül egy szebb bőrszíj. Így összesen 20-25 ezer forintba kerül az óra. És az élmény.
Mindenkit más tesz boldoggá. Ha szeretnéd megtudni, hogy a kutatók szerint mi a legfőbb forrása a boldogságnak, olvasd el ezt a cikkünket is.
