Hová tűnnek a híres halottak testrészei? - Einstein agyát sikerült visszaszerezni

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Nyugodjék békében – szól a kegyeleti kifejezés, ami bár morbidan hangzik, de jókívánságnak is betudható. A történelemben ugyanis számos esetről tudunk, amikor holttesteket lovasítottak meg, testrészek tűntek el jelentős vagy jelentéktelen személyek sírjaiból. A sírrablás áldozatai közül különös érdeklődés övezi a történelmi személyiségek történeteit.

Híres emberek ellopott vagy éppen elveszett maradványai között kiemelt szerepet kap a koponya és az agy, mondhatni ez a slágertestrésze a sírrablásoknak. Einstein agyát még akár értjük is, de mit kezdhettek John. F. Kennedy agyával? A Ranker cikke többek között erre a bizarr kérdésre is választ ad.

Albert Einstein agyát a tudomány nevében lopták el

Albert Einsteiné lehet az egész történelem leghíresebb agya. Neve generációk óta mindenütt a zsenialitással van kapcsolatban, a legtöbb ember már azelőtt hallott a relativitáselméletről, mielőtt még egyáltalán osztani megtanult. Valamennyire érthető tehát, hogy valakinek pont Einstein agyára fáj a foga, de ahogyan ez a képzavar, úgy a lopás története is elég bizarr. 

Albert Einstein patológusa, dr. Thomas Stoltz Harvey az illegális agyi boncolással magának akart csak hírnevet szerezni
Fotó: giphy.com

Annak ellenére, hogy Einstein nem akarta, hogy tanulmányozzák az agyát vagy a testét, Thomas Harvey patológus mégsem tudta megállni, hogy kifürkéssze Einstein zsenialitásának titkát. Harvey nem agykutató volt, ezért hát elrabolta a testrészt. Amikor ez pár napra rá kiderült, visszamenőlegesen kért engedélyt Einstein fiától, Hans Alberttől, azzal a ma már ismert indokkal, hogy minden vizsgálatot kizárólag a tudomány érdekében fog lefolytatni. 

Elkezdte tehát felszeletelni az agyat több száz egységre, és a részleteket kutatóorvosoknak küldözgette szét, hogy közösen tanulmányt írjanak a vizsgálatokból. Harvey 2007-es halála után az agydarabkák visszakerültek a Princeton Kórházba, ahol évtizedekkel korábban kiműtötték azokat Einstein koponyájából. Napjainkban állandó kiállítás keretein belül csak a philadelphiai Mütter Museumban látható néhány szelet Einstein agyából.

John F. Kennedy agya nyomtalanul eltűnt

John F. Kennedy talán Amerika egyik leghíresebb elnöke, és az agya minden bizonnyal a legemlékezetesebb és legtragikusabb pillanatának középpontjában állt. Az 1963-as merényletét övező drámai események – valamint a családját és a holttestét körülvevő fokozott biztonsági intézkedések – ellenére az agya valahogy eltűnt. 

A boncolásnál jelen lévő FBI-ügynök, Francis X. O’Neill Jr. visszaemlékezése szerint „nem sok maradt az agyból, több mint a fele hiányzott”. Az agy valamikor a boncolása után eltűnt, és bár senki sem tudja, ki vitte el, vagy miért, végtelen számú elmélet és találgatás született. Valójában a Kennedy-összeesküvés-elméleteknek egy egész alműfaja létezik az eltűnt agy sorsával kapcsolatban, beleértve azt is, hogy testvére, Robert Kennedy megszabadult az agytól, hogy elrejtse JFK betegségeit.

Bonaparte Napóleon pénisze mint kiállítási tárgy

A közhiedelem ellenére Napóleon nem volt alacsony ember. Valójában átlagos magasságú volt, és ellenségei híresztelték el az ellenkezőjét.

Volt azonban egy testrésze, amely megfelelt az aprócska jelzőnek: a hímtagja. Halála után a pénisze elég nagy utat tett meg kiállítási tárgyként. Napóleon nemi szerve valahogy egy olasz pap tulajdonába került, aki továbbadta egy könyvkereskedőnek, aki végül a New York-i Francia Művészetek Múzeumának adta, ahol „összezsugorodott angolnaként” jellemezték. 

A tagot végül egy árverésen eladták egy amerikai urológusnak, aki azóta is saját magángyűjteményében tartja sok más furcsa történelmi tárgy között, úgymint Göring öngyilkos fiolája és Lincoln véres gallérja. 

Charlie Chaplin holttestéért váltságdíjat követeltek

Charlie Chaplin az egyik legismertebb színész a világon. Chaplint 1977-ben egy svájci temetőben helyezték „örök” nyugalomra, de három hónappal később sírrablók kiásták, és Chaplin özvegyétől 600 000 dolláros váltságdíjat követeltek a holttestért cserébe. A rendőrség klasszikus telefonlehallgatási technikával elkapta a csalókat, az ötletgazda pedig négy év börtönt kapott a bűntettéért. Chaplint újratemették eredeti sírhelyén, és ezúttal egy nagy betonlapot is elhelyeztek sírjára.

Benito Mussolini agyát és vérét az interneten árusították

Benito Mussolini fasiszta diktátort 1945-ben végezték ki, agyát először egy milánói klinikán tárolták, majd egy részét az Egyesült Államokba szállították. Unokája, Alessandra Mussolini 2009-ben megdöbbenve látta, hogy nagyapja vérét és az agyát árulják az eBay-en. Az eladó 22 000 dollárt kért a történelem eme egyedülálló darabjáért, de a rendőrség hamarosan leállította az egészet.

Ludwig van Beethoven koponyáját darabokra törték

Ludwig van Beethoven földi maradványaival sem bánt a sors olyan méltósággal, amilyet megérdemelt volna. Először is, Beethoven koponyáját egy elfuserált boncolás során összetörték. A darabokat később összeragasztották, majd a holttestével együtt eltemették, amelyet 50 évvel később ásott ki egy tudós, aki a zeneszerző szellemi képességeit akarta tanulmányozni. A koponyadaraboknak valahogy lába kelt, adták-vették őket, mielőtt végül a San Jose Állami Egyetem Beethoven Központjába kerültek.

Ha tetszett ez az összeállításunk, akkor az eltűnt történelmi ereklyékről szóló cikkünket is ajánljuk.

Geyer Krisztina
Geyer Krisztina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Brutális drágulás jöhet az élelmiszereknél: az aszály tönkretette a kukoricát

Rendkívüli szárazság sújtja a Hajdúságot, ahol a gazdák beszámolói szerint a kukoricatermés sok helyen a nullával lesz egyenlő. Mivel ebben a kritikus időszakban nem volt elegendő csapadék, a csövek hiányosak maradtak, a növények elszáradtak, szélsőséges esetben pedig a teljes állomány tönkrement. A gazdák egy része kényszerből vágja le a növényeket, hogy azokat silózva, takarmányként próbálja meg értékesíteni.

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.

Mindennapi

Mikor lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak? Így választják meg az államfőt

Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökének, Sulyok Tamásnak a megbízatása megszűnt, mivel aláírta és kihirdette a 17. Alaptörvény módosítását. A következő időszakban Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke veszi át a feladatait egy maximum 30 napig tartó időszakban, ezután megválasztják az új köztársasági elnököt.

Offline

Villámkvíz: tudod, ki lépet először a Holdra?

Július 20-án az emberiség egyik legnagyobb teljesítményére, az első holdra szállásra emlékezünk. De vajon te mennyit tudsz az Apollo–11 küldetéséről, az űrutazás számairól és égi kísérőnk különlegességeiről? Tedd próbára magad villámkvízünkkel!