Alig 50 centis, harapásával mégis terrorban tartja a tengeri élővilágot

Olvasási idő kb. 2 perc

A rémisztő külsejű világítócápa arról is ismert, hogy a nála sokszor nagyobb cápákra és bálnákra piócaként rátapadva egész húsdarabokat tép ki belőlük.

A tengeri emlősökön és nagyobb halakon talált harapásnyomok alapján a tudósok eddig úgy vélték, hogy a világítócápa elsősorban ezekből a fajokból nyeri táplálékát, egy új kutatás azonban azt mutatja, hogy szinte bármilyen állatot hajlandó megenni, így egyedülálló szerepet tölthet be az óceáni ökoszisztémában.

Tényleg világít

A világítócápa onnan kapta nevét, hogy hasi oldalán bőrébe ágyazódva fotoforok (fénykibocsátó szervek) találhatók, melyek zöldes fénnyel világítanak. Ez az összes többi fénytermelő cápáénál erősebb, és kifogása után akár még három órán át is kitarthat. A halvány fény elsődleges célja, hogy a felülről érkező derengő napfényben elfedje az állat körvonalait, így az rejtve maradhat az alulról közelítő ragadozók elől. Emellett arra is szolgál, hogy odavonzza a csoportban úszó világítócápákhoz a potenciális prédákat.

A nagyobb zsákmányokkal való táplálkozás során a világítócápa parazitaként tapad rá áldozatára. Ilyenkor a feje tetején található légzőnyílást lezárva kisebb űrt hoz létre, felső fogsorát beakasztja célpontja bőrébe, erőteljes alsó fogsorával pedig beleharap, majd testét megcsavarva egy félgömb alakú húsdarabot tép ki belőle. Harapása egy jellegzetes, körülbelül 5 cm átmérőjű, 7 cm mély sebet hagy hátra, amit már számos horrorisztikus fotóval sikerült dokumentálni. A világítócápa az emberre nézve nem veszélyes, de előfordult már, hogy búvárokat is megharapott, sőt több alkalommal a tengeralattjárók külső vezetékeit, szonárjait is megrongálta.

Ezen a preparált példányon jól látszik, hogy a fajnak mekkora fogai vannak
Fotó: Wikipedia

Nem válogatós, ha húsról van szó

„A legnagyobb, legkeményebb csúcsragadozóktól kezdve – mint amilyenek a fehér cápák vagy kardszárnyű delfinek – a legapróbb élőlényekig bármiből képesek táplálkozni”, idézte a Live Science Aaron Carlislet, a Delaware Egyetem adjunktusát, az új tanulmány vezető szerzőjét, aki szerint ez igen kevés másik állatról mondható el.

A tanulmány szerint a trópusi, szubtrópusi vizekben honos világítócápa akár 1500 méteres mélységben is élhet. Ha az ember találkozik vele, az leginkább éjszaka történik, amikor feljön a vízfelszín közelébe nagyobb prédákra vadászni. Vizsgálódásaik során a kutatók azt a felvetést ellenőrizték, miszerint a világítócápák főként ezekből a nagy állatokból táplálkoznak, és ehhez 14, Hawaii közelében befogott egyedet tanulmányoztak. Bár gyomruk nagyrészt üres volt, a DNS-vizsgálatok kimutatták, hogy mit fogyasztottak korábban.

Így derült ki, hogy a világítócápák az alacsonyabb mélységekben nagyrészt kisebb fajokkal, így rákokkal, tintahalakkal és apróbb halakkal táplálkoznak. Ha a préda elég kicsi, akkor egészben lenyelik őket. A nagyobb, óceánfelszín közelében élő állatok ugyanakkor az eddigi feltevésekkel ellentétben csak étrendjük 10 százalékát teszik ki, mutatott rá a tanulmány. Mivel a kutatás csak kis számú mintán alapult, amelyek egy adott földrajzi területről származtak, további vizsgálatokra lenne szükség annak eldöntéséhez, hogy ez globális szinten is érvényes-e a faj egyedeire.

Ha érdekelnek a természet csodái, szemezgess előző cikkeinkből!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.

Offline

2500 éve tört ki az első járvány: ez a fertőzés okozta

Az “athéni pestis” kórokozóját mindmáig nem sikerült azonosítani, holott mintegy 100 ezer ember halálát okozta, illetve az athéni hadseregben végzett pusztítása révén befolyással lehetett a városállam Spártával folytatott vesztes háborújára is.

Testem

Alvászavarokkal küzdesz? A mesterséges intelligencia segíthet megfejteni az okát

Nyolc órát aludtál, mégis hulla vagy? Lehet, hogy nem a mennyiséggel van baj, hanem valami olyasmivel, amit csak az algoritmusok látnak. A mesterséges intelligencia megjelent az alvásdiagnosztikában is, és a szakértők azt ígérik, hogy a kábelekkel teli, kényelmetlen kórházi éjszakák helyett hamarosan a saját ágyunkban fekve kaphatunk tűpontos választ arra, miért nem vagyunk kipihentek. Megmutatjuk, hogyan forradalmasítják az algoritmusok az álmainkat.

Életem

Legális kiskapu: így szerezhetsz extra nyugdíjat

Nem egyedi probléma, hogy valakinek hosszabb-rövidebb időre megszakad a biztosítási jogviszonya. Ez azonban súlyos következményekkel járhat a későbbi időskori ellátásra nézve. Kevesen tudják, de létezik egy teljesen törvényes és szabályozott módszer a probléma áthidalására: a társadalombiztosítási megállapodás.

VIP

Meghalt Scherer Péter

Ma délelőtt elhunyt Scherer Péter Jászai Mari-díjas magyar színész, aki még fellépett volna a Zenthe Ferenc Színházban.