Bekuckóznál este egy jó film előtt? Lazítanál egy pohár bor és egy izgalmas könyv társaságában? Meglepnéd magad egy finom vacsorával? Sorozatunkban olyan nézni-, olvasni- és sütni-főznivalókat ajánlunk, amik a mi hetünket is feldobták.
Barbi olasz nagymamáktól leste el a tésztakészítés minden csínját-bínját. Réka egy orosz klasszikusból vonta le az élet nagy tanulságát. Kristóf pedig Al Pacinóval, Keanu Reevesszel és Charlize Theronnal feledkezett meg a kinti szürkeségről.
Pasta Grannies
Balázs Barbi
Napjaimat mostanában egy YouTube-csatorna, a Pasta Grannies dobja fel. Nézni kell, de azért pár szóban megpróbálom összefoglalni, miért kéne receptre felírni mindenkinek. A sorozatban olasz nagymamák szerepelnek, akik nemcsak beengednek a konyhájukba, de azt is megmutatják, hogyan készítik el tésztaspecialitásaikat, mindezt pedig kifogyhatatlan derűvel és kedélyességgel. Aki szeret főzni, vagy szeretne jobban főzni, annak kötelező, de annak is melegen ajánlom, aki eddig nem serénykedett a konyhában. Szerintem nincs olyan ember, akit ne inspirálna egy 91 éves szellemi és lelki frissessége birtokában lévő nagymama lasagnaworkshopja és az a rutinnal és szeretettel főzés, amit a nénik művelnek. Mielőtt mesterséges kedélyjavítók után nyúlnál, kattanj rá erre!
Anton Csehov: Cseresznyéskert
Fejes Réka
Csehov azért olyan nagyszerű író, mert a leghétköznapibb karaktereken keresztül képes rávilágítani az élet nagy tanulságaira. A Cseresznyéskertben egy megözvegyült, elszegényedett földbirtokosnőt, Ljubov Andrejevna Ranyevszkaját, családját és udvartartását ismerjük meg. Birtoka, a sok szép emléknek otthont adó udvarház és a hozzá tartozó cseresznyés hamarosan kalapács alá kerül. Megmentésére Lopahin, a parasztfiúból lett kereskedő ajánl megoldást, de ahogyan a szövődő szerelmek, úgy a terv is a beteljesületlenség áldozatává válik a színmű végére, pedig a szereplők karnyújtásnyira voltak attól, hogy elérjék a vágyott boldogságot. A Cseresznyéskert elévülhetetlen mondanivalója a legfontosabb felfedezés, amelyet önmagunkkal kapcsolatban tehetünk: a saját sorsunkért mi vagyunk a felelősek.
Az ördög ügyvédje
Csabai Kristóf
Újévi fogadalmam, hogy hetente legalább egy jó filmet megnézek – így egyre gyakrabban bekúszik egy-egy olyan, amit már sok éve láttam. Ilyen volt Az ördög ügyvédje is, ami a ’90-es évek végén nagy sláger volt, nem is csak azért, mert a piszkosul fiatal Keanu Reeves és a szerepében lubickoló Al Pacino játszik benne. Egy pattanásig feszült thriller, ami egészen merész vizekre evez: Kevin Lomaxről (Reeves), a sikeres sztárügyvédről szól, aki miután minden pert (is) megnyer, New Yorkba utazik, elvállalva egy nagyvállalat, pontosabban a mágnás John Milton (Pacino) ajánlatát, aki megmutatja neki, miben is rejlik a gazdagság. A nagyravágyó Lomax nem tud ellenállni a kísértésnek, új életmódja, a körülötte sündörgő nők teljesen elveszik az eszét. A siker oltárán mindent feláldoz: nem figyel csinos felesége (Charlize Theron) baljóslatú látomásaira, valamint arra, hogy John Milton világa a megtestesült földi pokol. Az ördög ügyvédje igazi klasszikus, mára kultfilmmé vált alkotás, ami talán nem a napi boldogságunkat igyekszik megalapozni, lévén hogy rendkívül nyomasztó thriller, de mindenképpen a filmtörténelem egyik fontos filmje.
