Ki volt Veres Pálné, aki a férje nevét tette halhatatlanná a sajátja helyett?

A Budapest V. kerületében található Veres Pálné utca a Váci utcával párhuzamosan, a Ferenciek terétől halad a Vámház körút felé. Itt található a Veres Pálné Gimnázium, egyike a legjobb eredményeket felmutató magyarországi középiskoláknak. Az utca és a tanintézmény névadója, Veres Pálné Beniczky Hermin a 19. század nagy iskolaalapítója, a nőnevelés úttörője volt.

Nagy múltú, előkelő nemesi családban született a Losonc közelében található Lázi-pusztán (ma Szlovákia része) 1815. december 13-án. A família közismert volt szociális érzékenységéről: anyai nagyapja megdöbbentette kortársait, amikor fizetést adott jobbágyainak, édesanyja a környék legműveltebb asszonyának számított, aki három saját lánya mellett a parasztgyerekeket is tanította. Hermin egyévesen elveszítette édesapját, tizenöt évesen pedig édesanyját is (aki a kolerajárvány áldozata lett), így testvéreivel nagyapja tótgyörki birtokára került. Sokat olvasott, képezte magát, minden érdekelte: a kultúra, a földrajz, a történelem, az irodalom, a művészetek.

24 évesen Pesten megismerkedett Nógrád vármegye főjegyzőjével, Veres Pállal, akivel hamar egymásba szerettek, majd összeházasodtak és Vanyarcon telepedtek le. Szilárda nevű lányát Hermin maga nevelte, ehhez pedagógiai szakkönyveket olvasott, megismerte Rousseau és Pestalozzi elveit, és ekkor fogalmazódott meg benne, hogy országos szinten javítani kellene a nők oktatásán. Ugyan Teleki Blanka 1846-ban magyar nyelvű iskolát nyitott úrilányok számára, pár évre rá kénytelen volt bezárni az intézményt, így a lánygyermekek számára továbbra is a külföldi nevelőnőktől kapott hiányos tudás, illetve az érettségit nem nyújtó, szintén külföldi kézben lévő néhány úri leányiskola maradt az egyetlen lehetőség. A végső lökést Hermin számára Madách Imre akadémiai székfoglaló beszéde adta, amelyben a drámaíró a nők alacsonyabb szellemi képességeiről értekezett.

Válaszként Madách rágalmaira a Hon című lapban közzétette tanulmányát Felhívás a nők érdekében címmel, majd javaslatára 1867-ben összeült arisztokrata hölgyek egy csoportja, hogy a nők oktatásának ügyében egyesületet hozzanak létre. Az Országos Nőképző Egyesület, melynek jelszava „Haladjunk!” lett, petíciót nyújtott be Deák Ferenchez és Eötvös Károlyhoz egy felső nőképző iskola megnyitására. A politikusok először szkeptikusan fogadták az ötletet, de a küldöttség és egy kilencezer aláírást tartalmazó petíció végül meggyőzte őket a támogatásról. Az ONKE a mai Múzeum körút 15. alatt, Vachott Sándorné házában bérelt két szobát: itt nyílt meg kezdetben tizennégy diákkal az iskola, melynek tantervét maga Beniczky Hermin (Veres Pálné) írta. A tanintézmény, ahová tizenkét éves koruktól járhattak a lányok, folyamatos anyagi nehézségekkel küzdött, híre azonban hamar elterjedt, évről évre egyre több diákot fogadott, így újra és újra bővíteni kellett.

1880-ban meghalt az asszony egyetlen unokája, ifj. Rudnay József, ekkor anya és lánya úgy döntött, hogy Jóska emlékére új iskolaépületet emelnek. Az iskola, ahol a diákok három év után tanítónői diplomát szerezhettek, a Zöldfa utcában nyitotta meg kapuját 1890-ben. Az intézményben az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma is tanított, sőt, néhány szülő megbotránkozására, még szexuális felvilágosítást is tartott. Az iskolának egész Európában híre ment, még Erzsébet királyné is többször tett látogatást benne.

Az élete végéig aktív Beniczky Hermin 1895. szeptember 28-án hunyt el, hetvenkilenc éves korában. Nem érhette meg, hogy a következő évben teljesült régi kívánsága: az ONKE iskolája hivatalosan leánygimnáziummá alakult, ahol 1900-ban érettségizett az első osztály. A Zöldfa utcát 1905-ben nevezték át Veres Pálné utcára, tehát éppen 115 éve hívják így. Ugyanebben az évben Kiss József márványszobrot készített róla, melynek költségeit a nők országos gyűjtéssel teremtették elő, ezzel ő lett az első magyar nő (és Sisi után a második nő), aki saját jogán hazánkban köztéri szobrot kapott. A szobor eredetileg az Erzsébet téren állt, 2001-ben restaurálták, és a Veres Pálné utca 1. szám előtt helyezték el.

Térfigyelő sorozatunk előző részében a Bakáts tér elnevezésének eredetét nyomoztuk ki.