Már a Homo sapiens előtti ősember, a Neander-völgyi ember is eltemette halottait: sírt vájt egy barlangba, hogy megadja a végtisztességet – szertartásosan, rituálisan. A rítusok hozzátartoznak az emberi fajhoz, a vallás pedig, mint a kultúra egy eleme, elválaszthatatlan az emberségünktől. Mondhatjuk úgy is, hogy vallás nélkül nincs emberi kultúra, és soha nem is volt.
Megszólalónkról
Románné Bolba Márta evangélikus lelkész, a Józsefvárosi Evangélikus Gyülekezet és a Mandák Ház működtetője.
Az már más kérdés, hogy egy adott rítus vagy társadalmilag szervezett vallás nélkül el tudjuk-e képzelni a világunkat. Azt talán el tudom képzelni, hogy ne egy adott világvallás rítusa szerint vegyek végső búcsút attól, akit szerettem, de azt nem tudom elképzelni, hogy szertartás nélkül történjen mindez, ez embertelen és tiszteletlen lenne.
Mi is a vallás? A vallás egy közösségi hiedelemrendszer, melyhez a közösségi megélést segítő rítusok kapcsolódnak. A rítusok alkalmasak arra, hogy az egyén pszichés terheit megosszák és feldolgozhatóvá tegyék a közösség előtt. A vallás segít az emberi élet végső kérdéseivel szembenézni, és az egyént és a közösséget éltető értékeket folyamatosan megjeleníti.
Kiket kérdezünk?
A hónap dilemmája cikksorozatunkban minden hónapban az élet egy nagy morális dilemmája mentén szólalnak meg a filozófia, valamint a hazánkban jelentős egyházak képviselői.
A többi megszólaló véleményét az alábbi – folyamatosan frissülő – linkekre kattintva olvashatod:
Vallás nélkül ez az emberi igény búvópatakként más formában tör felszínre. Ilyen lehet egy sportesemény, ahol a fizikai teljesítmény, egy kisebb-nagyobb közösséghez vagy nemzethez tartozás, a fair play erénye ünneplendő. Ilyen rítus lehet egy érték köré szervezett nemzeti ünnep, mint például Ausztráliában a National Sorry Day (nemzeti bocsánatkérés napja), amikor az őslakosok elleni társadalmi bűnök miatt kérnek közösen bocsánatot. Ez funkciójában hasonlít a zsidó Jom kippurhoz, ami lehetővé tette, hogy tiszta lappal induljon az új év, a bocsánatkéréssel és jóvátétellel rendezhetők az emberi kapcsolatok.
Amikor egy társadalomban visszaszorul a vallás, akkor nincs tere és megadott ideje az értékek rendszeres ünneplésének, sokszor a gazdasági viszonyok, az ipari termelés haszonelve kezd el diktálni, az egyén sérülékenyebb lesz, erodálódik az a hiedelemrendszer, ami szabályozza és elrendezi az emberek közötti kapcsolatokat.
A vallás választ ad a nagy kérdéseinkre: Honnan jöttünk és hová tartunk? Mi értelme az életnek? Mi a jó élet?
A kereszténység olyan összetett vallás, ami képes kisközösségekbe szervezni az embereket és segíteni nekik abban, hogy életük kiemelt fordulópontjain, de a hétköznapok során is ünnepeljék értékeiket és értékeik forrását, Istent. Az evangélikus felekezet Isten szava és a szentségek útján jeleníti meg Isten cselekvését a világban. Az úrvacsora szentségében Jézus testének és vérének közösségében részesülünk minden isteni adományban, és az igehirdetésben Isten személyesen szólít meg, választ adva kérdéseinkre.
Mi értelme az életnek, ha nincs neki? Irodalom és filozófia közösen segít
Lehet szeretettel vitázni? Bialkó László Gergővel beszélgettünk az ő Szelíd Buddha csoportjáról.
Tovább olvasomA cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
