Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Az Oxfordi Egyetem kutatói első ízben azonosították azokat a DNS-be kódolt genetikai utasításokat, amelyektől balkezessé válik valaki. Ezek a parancsok módosítják az agy bizonyos területeinek működését és szerkezetét.
Az emberiség nagyjából 10-15 százaléka balkezes, aminek (legalábbis részben) örökletes hátterét már bizonyították korábbi kutatások. Ennek pontos mikéntje azonban egészen mostanáig ismeretlen maradt a tudósok előtt. Oxfordi kutatók most végre tényleges bizonyítékot találtak a balkezesség hátterében meghúzódó genetikai jelenségekre. A Brain folyóiratban megjelent tanulmányról a BBC számol be.
A beszéddel összefüggő agyterületeket érinti a mutáció
Az egyetem munkatársai a UK Biobank nevű projektből nyerték információikat, amelynek során 400 ezer alany – köztük 38 ezer balkezes – teljes genetikai térképét alkották meg. A kutatók négy DNS-területet találtak, amelyek meghatározzák a balkezességet. Az itt kódolt utasítások a sejtek belsejét szervező, fehérjeszálakból felépülő bonyolult rácsot, az ún. citoszkeletont érintik, ami befolyásolja az agy fehérjeállományának szerkezetét. A balkezeseknél talált mutáció hasonló azoknál a csigáknál fellelhető génmódosulásokhoz, amelyeknek a háza balra csavarodó spirált mutat.
A mutáció az agy olyan területeit érinti, amelyek összefüggenek a beszéd képességével, nem véletlen tehát, hogy – mint korábban már sejtették – a balkezesek nyelvi készségei máshogy működnek, mint a jobbkezesekéi. A tudósok úgy találták, a balkezeseknél jobbak és koordináltabbak a két agyfélteke összeköttetései a beszéddel kapcsolatos területeken. Ebből az sejthető, hogy a balkezesek nyelvi képességei jobbak, azonban egyelőre nincs olyan bizonyíték, ami ezt alátámasztaná.
Csupán 25 százalékban felelősek a gének
A kutatás eredményeiből az is kiderült, hogy a balkezesek hajlamosabbak a skizofréniára, viszont kisebb az esélyük a Parkinson-kór kialakulására. A kutatók szerint azonban a jobb- és balkezességben csupán 25 százalékban játszanak szerepet a genetikai tényezők, az okok háromnegyed részben környezeti hatásokra vezethetők vissza. A tudósok kizárólag a brit lakosságot vizsgálták, és a genetikai összetevőknek csupán egy százalékát találták meg, nagy többségében tehát még mindig rejtély, mi állhat a domináns kézhasználat hátterében.
