Öregebb spermiumból lesz az egészségesebb utód

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A hímivarsejtek között jelentős különbségek vannak, már ami a teljesítményüket illeti. Azon, hogy a spermium mikor éri el a petesejtet, nemcsak a megtermékenyítés sikeressége, de a későbbi utód egészsége is múlik.

A The Conversation számolt be a legfrissebb kutatások eredményeiről, melyek szerint minél hosszabb életű egy spermium, annál egészségesebb lesz az utód, és tovább is fog élni, mint ha egy rövid életű spermium termékenyítette volna meg a petesejtet ugyanabból az ejakulátumból.

Egyelőre csak halak 

A kutatásban 26 hímnemű zebrahal ondóját osztották két részre. Az egyik esetben a spermiumok aktiválását követően egyből lehetőséget biztosítottak a kutatók a megtermékenyítésre, a másik esetben azonban az aktiválást követően 25 másodpercet vártak. Ennyi idő pont elég volt ahhoz, hogy a hímivarsejtek fele feladja a küzdelmet, így csak a hosszabb élettartamú spermiumoknak volt lehetősége a megtermékenyítésre.

Az így született utódokat felnőtt korukig kísérték figyelemmel, ez idő alatt pedig sikerült összehasonlítani a különböző élettartamú hímivarsejtekből született utódokat. Azok a halak, amelyek hosszabb élettartamú (öregebb) spermiumból fogantak, nemcsak tovább éltek, de több és egészségesebb utódot nemzettek.

Érdekes, hogy a spermium élettartama a születendő utód nemétől függően különbözőképpen hatott. A hosszabb élettartamú spermiumból született, hímivarú zebrahalak több és egészségesebb utódot nemzettek, mint azok a hímek, amelyek fiatalabb spermiumból fogantak. A nőstények esetében nagyobb volt a szórás: az öregebb spermiumokból született nőstények több utódnak adtak életet, azonban az utódok túlélési rátái az életkorral csökkentek. A fiatalabb hímivarsejtek által történt megtermékenyítés folytán született nőstény halak életük során kevesebb utódnak adtak életet, és közülük a később világra jöttek egészségesebbek voltak, mint a korábban születettek.

Nem csak a gyorsaság számít!
Fotó: ugurhan / Getty Images Hungary

Nem minden spermium egyforma

A kutatások bebizonyították, hogy annak a spermiumnak a minősége, amelyik megtermékenyíti a petesejtet, közvetlenül befolyásolja az utód egészségét. Az eredmények megkérdőjelezik azt az elképzelést, miszerint a petesejtet megtermékenyíteni képes spermiumok ugyanolyan egészséges utódokat tudnak nemzeni.

Az ejakulátum jellemzőinek néhány különbsége ugyan tulajdonítható a spermium termelésekor bekövetkező kisebb rendellenességeknek, az a tény azonban, hogy a spermiumok gyorsasága még generációkkal később is befolyásolja az utódok egészségét, azt jelzi, hogy más tényezők is szerepet játszanak.

Az ejakulátumban lévő hímivarsejtek nemcsak gyorsaságukban, de az általuk hordozott gének kombinációjában is különböznek. Egy azonos hímtől származó két spermium génjeinek átlagosan a fele egyezik meg egymással, és úgy tűnik, hogy a spermiumok genetikai variációja hozzájárul úszási teljesítményük változásához. Ennek meghatározásában nagy szerepet töltenek be a gének, ez pedig magyarázatot ad az utódok későbbi életkorában megfigyelt különbségekre is.

Mindennek oka van

Úgy tűnik tehát, hogy a spermiumok úszással töltött ideje fontos szempont a minőségükben is, és ha a megtermékenyítés előtt várunk egy kicsit, az segít megszabadulni a rosszabb minőségű spermiumoktól. És itt felmerül a kérdés, hogy ha a hosszabb élettartamú hímivarsejtek ennyire egyértelműen egészségesebbek, miért léteznek egyáltalán a rövidebb életűek? A válasz pedig az, hogy a megtermékenyítés körülményei változóak, és a különböző körülmények máshogy hatnak a petesejtre és a hímivarsejt teljesítményére is. A hosszabb élettartamú spermiumok azokban az esetekben lesznek tuti befutók, ha a nőstény hal valamilyen okból kifolyólag késlelteti a peterakást, akár néhány másodperccel is, vagy megnő a sperma és a petesejt közötti távolság.

Mindezek ellenére még mindig meglepően keveset tudunk a témáról. Az eredmények alapján rengeteg kutatásra van még szükség ahhoz, hogy megértsük a spermiumoknak azokat a tulajdonságait, amelyek meghatározzák az utódok egészségét és túlélését. Később ezek az információk segíthetnek a meglévő megtermékenyítési módok sikerességének javításában.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Mózes Zsófi
Mózes Zsófi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Brutális drágulás jöhet az élelmiszereknél: az aszály tönkretette a kukoricát

Rendkívüli szárazság sújtja a Hajdúságot, ahol a gazdák beszámolói szerint a kukoricatermés sok helyen a nullával lesz egyenlő. Mivel ebben a kritikus időszakban nem volt elegendő csapadék, a csövek hiányosak maradtak, a növények elszáradtak, szélsőséges esetben pedig a teljes állomány tönkrement. A gazdák egy része kényszerből vágja le a növényeket, hogy azokat silózva, takarmányként próbálja meg értékesíteni.

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.

Mindennapi

Mikor lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak? Így választják meg az államfőt

Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökének, Sulyok Tamásnak a megbízatása megszűnt, mivel aláírta és kihirdette a 17. Alaptörvény módosítását. A következő időszakban Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke veszi át a feladatait egy maximum 30 napig tartó időszakban, ezután megválasztják az új köztársasági elnököt.

Offline

Villámkvíz: tudod, ki lépet először a Holdra?

Július 20-án az emberiség egyik legnagyobb teljesítményére, az első holdra szállásra emlékezünk. De vajon te mennyit tudsz az Apollo–11 küldetéséről, az űrutazás számairól és égi kísérőnk különlegességeiről? Tedd próbára magad villámkvízünkkel!