Szombat este rendeztek barokk bált a Szépművészetiben, egészen különös élmény volt.
Szombat este kilenc. A Hősök terén néhány barokk ruhás nő pózol a szobrok között, a turisták értetlenül nézik a csöppet sem odaillő lányokat. A népek a Szépművészeti múzeum Caravaggio finisszázsára érkeztek, hogy végigtáncolják az éjszakát az ódon falak közt.
Némiképp megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy ha egy bál kilenckor kezdődik, akkor az épületbe addig senki se ki, se be, majd pontosan 21:00-kor jött a biztonsági őr aki kitárta a kaput a népeknek. A bevonulók még pózoltak egyet a rokonoknak, aztán irány a mulatság. Érdekes módon először csak egy előcsarnokot nyitottak meg a vendégek előtt, akiket műanyag poharas habzóborral köszöntöttek.
A teremben néhány asztalon, széken és a szegényes büfékínálaton kívül nem sok minden volt, eltekintve jónéhány gyönyörű papírvirágtól, így a következő egy órában a fotózásé és a posztolgatásé volt a főszerep, De azért volt olyan szerencsés is, aki sikeresen einstandolt egy széket vagy fotelt. Jóval 10 után nyílt ki a táncterem ajtaja, ahol dobogókon elhelyezett biodíszletek erősítették a partihangulatot. Nem tudom, hány Facebook- vagy Instagram poszton köszönnek majd vissza az odaültetett táncosok, akik merev arccal néztek a semmibe. A party egy operaénekessel folytatódott, igény szerint pedig a föl-le sétálás mellett lehetett különböző székeken, díványon és régi festmények előtt pózolva fotózkodni.
Nem ez lehetett a legrentábilisebb bulija a Szépművészetinek, de az ott lévő turistáknak nagyon tetszett az ötlet, és meglehetős csodálkozással vették tudomásul, hogy a magyarok szekrényében mindig akad egy barokk vagy rokokó szett. Hála a Gerbeaud-nak enni is lehetett, a színes makaronok jól fogytak, és mennyivel elegánsabb egy elegáns kis kerek süteménnyel sétálni, mint egy fóliázott szendviccsel.
Kund Laura, a Szépművészeti sajtósa elmondta, ők sem számítottak ennyi korhű ruhára, azt hitték, inkább inspirálódnak majd a vendégek a korszakból, és azt ültetik át valami modernebbe. A múzeum igyekszik minden kiállításának lezárását valamilyen nagyobb szabású eseménnyel zárni, itt pedig adta magát, hogy a barokk korszakhoz nyúljanak vissza.
A buli végül beindult Lykke Lire és Depeche Mode-ra táncoltak a népek, repkedtek a parókák, és a pezsgő is folyt rendesen. A kihalt ruhatárban aztán megnyugtattak: jól sikerült a buli, már ketten hánytak.
