Ő nem énekel ugyan rajta, csak a szeretetről beszél. Évek óta nem adott interjút.
Évek óta nem adott interjút az egykori televíziós, de most a Kultúrpartnak többek között arról beszélt, hogy Szvorák Kati énekesnővel közös lemezt készítettek, ő azonban nem énekel rajta, hanem - ahogy mondta - beszédes szüneteket mondott fel. "A lemez címe Szeretettel, dalok és gondolatok, és valóban Kati dalai, és az én gondolataim követik egymást beszédes szünetekkel - összekötve vagy elválasztva, ki hogy érzi. A saját szövegeim, asszociációim hallhatóak ezen a lemezen, szeretetről és a szeretettel kapcsolatos dolgokról" - írta körül Kudlik. Elmondja, hogy a gyökerek még 2005-re nyúlnak vissza, amikor a Nemzeti Konzultációs testület szóvivője volt. Az emberekkel folytatott beszélgetések alatt rájött, hogy rengetegen csalódottak, kiábrándultak, és ezért végül a szeretetről kezdett beszélni.
"Nehéz dolog a szeretetről beszélni egy olyan világban, ahol nem szeretik a szeretetet. Agyonmanipulált, globalizált világunkban próbálunk meg szeretetet közvetíteni, értéket őrizni, talán reményt és vigaszt nyújtani." A lemezen hitről is szó van, mert enélkül Kudlik szerint nem lehet élni. Az egykori televíziós arra kéri azokat, akik meghallgatják a lemezét, hogy mindenféle kütyüt kapcsoljanak ki a hallgatása közben, mert ezt az anyagot elképzelése szerint nyitott füllel, kitárt szívvel kell befogadni. Annál is inkább, ugyanis az album elég merész: egyáltalán nem szerepelnek rajta hangszerek, ráadásul egyetlen számból áll az egész, de Kudlikék azt remélik, hogy aki meghallgatja, nem akar majd a trackek között pörgetni - "legfeljebb egy alkalmas időben újra meghallgatni az egészet."
Kudlik további betekintést enged a gondolataiba, mikor azt mondja, hogy: "néha olvasni is kéne, nem csak számolni." Megemlíti, milyen fontos volna, hogy az emberek időnként megálljanak és feltöltődhessenek, és elgondolkodik azon, meddig tudják még kizsigerelni magukat. Mert szerinte nagyon rosszul csináljuk: "És mivel töltődik fel [mindenki]? Alkohollal, drogokkal, látszik, hogy mindenki keres valamit, és próbál menekülni, de ezek felszíni dolgok. Ebben a száguldásban és zajban nem tudunk befelé figyelni. Hiába szólalna meg valami, nem hallanánk meg" - magyarázza Kudlik a Kultúrpartnak. Azt mondja, hogy szerinte minden betegségnek is valahol az az oka, hogy lenyomjuk, eltüntetjük a dolgokat. "Ne higgyék, hogy ezzel meg is oldjuk a problémákat. Ezek lerakódnak, és kialakulnak a betegségek."
Annyi kiderült még az interjúból, hogy a Pázmányon óralátogató hallgató volt, aki nem vizsgázott, így diplomát sem szerzett, mindenesetre végighallgatta a teológiát. Budapestre már nem nagyon jár be, több mint tíz éve Szentendrén lakik, ahol nagyon jól érzi magát. A televíziózást lezárta magában. "A régi kollégákkal, akik még élnek, tartjuk a kapcsolatot, ha nem is napi szinten, de találkozunk itt-ott. Annak idején, amikor egy csoportos létszám-leépítés keretében elbocsájtottak, egy olyan emberi, szakmai és etikai sokk ért, ami azt váltotta ki belőlem, hogy valamit le kell zárnom úgy, hogy méltó legyen ahhoz az elmúlt negyven évhez, amit végigcsináltam. Úgy gondolom, hogy ezt sikerült megoldani. Nyíltak más ajtók és ablakok, és én beengedtem rajtuk a fényt."
