Árpa Attilával annak kapcsán beszélgettünk, hogy tíz év után belefogott élete második nagyjátékfilmjnek előkészületeibe. Az Argo első része után idén nyáron a Filmalap áldását és támogatását is megkapta, így már semmi nem áll az új film létrejöttének útjába.
Forog már az Argo 2?
Előkészítünk. Július végén kezdjük, és várhatóan negyven napig fog tartani, tehát szeptember végén fejezzük be.
Már nem a nézőknek, rajongóknak kell elintézniük, hogy legyen Argo 2? Volt egy honlapotok, ami igen régen frissült, és ott még ilyesmit emlegettetek. (Cikkünk elkészülte után a régi honlapot megszüntették, de a lényeg az volt, hogy adjanak a rajongók pénzt, és akkor lesz második rész)
Nem, az egy próbálkozás volt másfél évvel ezelőtt, amikor még nem tudtuk, hogyan fog ez az egész működni. Az még pont a Filmalap megalakulása előtti időszak volt, és akkor azt gondoltuk, hogy ha akarunk Argo 2-t, azt csak úgy lehet, ha összeszedjük szponzoroktól, rajongóktól, támogatóktól az anyagiakat. Egy próbálkozás volt, ami nem sikerült, mert így nagyjából annyi pénz folyt be, amiből le lehetett volna forgatni egy nagyon egyszerű és olcsó verziót, és azt inkább nem kezdtük el.
Statisztákat még onnan toboroztok azért?
Az eredeti ötlet a spórolás volt, de ezt továbbvittük. Most ugyan már nem költségcsökkentés céljából, hanem inkább azért, mert rengeteg olyan ember van, aki a fél karját odaadná, ha lelőnék az Argo 2-ben.
Nem rizikósak a rajongókból verbuvált statiszták?
Csináltunk már korábban is próbafelvételeket, meg most is lesz még egy. Ezeken általában mindenki számára hamar kiderül, hogy ez nem egy óriási buli, hanem tizenkét óra várás, izzadás, jelenlét. Aki ezt megérti, és még tehetsége is van, annak még akár egy mondatot is a szájába adunk.
Mitől lesz jobb a második rész, mint az első?
Az Argo életem első nagyjátékfilmje volt, nagyon sok hibába futottam bele, amikbe most már nem szeretnék. És most nem csak a túlforgatásokról beszélek, vagy a fölösleges szálakról, vagy a képen annyira nem ülő poénokról, hanem arról, hogy a technika is máshol tart. Olyan speciális effektek és akciójelenetek lesznek benne, amikben az egész mai magyar szakmai tudást, mindent, amit a hollywoodi szakemberektől tanultunk használnunk kell, hogy összejöjjön úgy, ahogy elképzelem. A másik meg az, hogy tíz évvel később vagyunk. Annak kell megfelelni, hogy az első rész rajongói ne legyenek csalódottak, de nemcsak nekik készül, hanem azoknak is, akik nem látták az elsőt. Akik pedig az első részt nem szerették azok nézzenek Tarr Bélát!
Miért írtatok pont japán szálat a történetbe?
Ezt én is kérdezem néha magamtól, mert konkrétan japán színész az egyetlen, amit nem lehet találni Magyarországon.
És miért szerepel az új filmben olyan kevés nő?
Az előzőben sem volt túl sok. Az a néhány, aki szerepelt benne, az vagy meztelen volt, vagy öreg, vagy fejbelőtték. Ez jut nálam a nőknek. Az Argo nem nőkről szól, és nem is biztos, hogy nőknek. Ez egy erőszakos, trágár film, elsősorban pasiknak, akik hangosakat szeretnének röhögni, és kilencven percet szórakozni. Az Argo nem akar túlmutatni ezen, és ezzel én is tisztában vagyok. Ez egy kifejezetten soviniszta film, amiben nőket, állatokat és etnikai kisebbségeket bántunk.
Mennyi idő alatt készült el a végleges forgatókönyv?
Háromszor futottunk neki. Először, amikor az első rész megkapta a Filmszemle közönségdíját, akkor mondtuk, hogy kell a folytatás. Ám az akkori, Grünwalsky-féle MMK nem szeretett engem, nem tudtak se velem, se az Argóval mit kezdeni, attól meg végképp kivoltak, hogy az általuk szervezett Filmszemlén közönségdíjas lett a filmem. De az első próbálkozás amúgy is csak egy újabb bőrlehúzás lett volna. Aztán másodszorra úgy volt, hogy beszáll egy amerikai producer, és mi el is hittük neki, hogy hoz egy csomó pénzt, meg nagyon híres szereplőket. Megírtunk egy újabb változatot, amiben albán ortodox papokat üldöztek volna a Tibiék. Mindegy is. Ez most jött jól ki, hogy ennyi idő telt el. Egyrészt jól meg tudjuk lovagolni, hogy tíz évvel később van és megváltozott a világ azóta, másrészt ez az a könyv, amit bárkinek szívesen odaadok a stábból, hogy igen, ezt a filmet fogjuk most megcsinálni, és igen, jól látod, ez egy magyar film lesz, bár nem annak tűnik, ha elolvasod az akciójeleneteket.
Nem is lesz improvizálás benne?
Attól függ. Ha egy VFX (vizuális effektusok, CGI, stb. - a szerk.) jelenetről van szó, akkor nagyon kell tartanunk magunk a tervhez, hogy ne szívjunk az utómunkával. Bár Scherer Péteren kívül egyik színész sem improvizál igazán sokat. Kovács Lajos kifejezetten igényli a színészvezetést, de mivel egy színészzseni, sokat neki se kell mondani, max kicsit terelni. Kiss Józsi pedig, mivel félprofi, szintén szereti a leírt szöveget, Lukácsnak (Bicskey) nincs szövege, a többiek meg japánul beszélnek.
Voltak ezek az általatok vírusfilmnek nevezett jelenetek a neten, amik mintha a második részből lennének, ezek benne lesznek a filmben?
Nem, ezek is másfél éve készültek, és inkább felmérések voltak, hogy van-e igény a második részre ennyi idő után. A köztudatba akartuk visszahozni a témát.
296,5 milliót kaptál a Filmalaptól, mire elég ez?
Ahogy meg van írva az Argo 2, az egy 500-600 milliós film. De ez akkor annyi, ha mindenünk megvan, mint Amerikában, magyarul ez kell a kényelmes forgatáshoz. A pénz, amit az alaptól, támogatóktól kaptunk, plusz az önrész arra elég, hogy sokszor az ötleteknek kell majd pótolnia a hiányzó összeget. Persze sokat fogunk próbálni, de a gyártási technika is más lesz, hiszen ahhoz, hogy egy közelit felvegyek valakiről, nem kell, hogy ott álljon egy nyolcvan fős stáb tizenöt lakókocsival. A gyártási terv úgy lett felosztva, hogy vannak a nagystábos napok és vannak a kisstábos napok, amikor jóval kevesebb emberre lesz szükség.
Beszéljünk az egyéb terveidről: Rodolfo filmről van még szó?
Az Argón kívül három filmtervünk van, az egyik a Holtomiglan, ami a regényemnek a filmváltozata lenne. Ezt a Filmalap szintén befogadta, volt egy Filmötletvadász elnevezésű akciójuk, ahol három oldalban kellett filmötletet beküldeni, és a több, mint ezer ötletből a Holtomiglan a top10-be került. A másik tervem a Hahó, öcsi! remake-je, ami egy 1971-es ifjúsági film volt. A harmadik lenne a Rodolfo, ami régóta az álmom, csak most nagyon sok életrajzi film készül, úgyhogy azt jegeltük. Ráadásul ez egy nagyon nehéz téma, amihez még fel kell nőjjek rendezőként.
Miért remake? Sose sikerül felülmúlni az eredetit.
Dehogynem, lásd mondjuk Az asszony illatát. De azért a Hahó, öcsi! mert az a film szinte ordít az újraforgatásért. Nem magyar remake-ről beszélek amúgy, már ami a minőséget illeti. Ennek az alapsztorija, hogy a legkisebb fiú a családban elindul, hogy megkeresse az idő forrását, mert soha senki nem ér rá semmire. Elindul a hat éves gyerek és eszméletlen kalandokon megy keresztül. Az akkoriban 2D-ben megrajzolt törpéket, vagy a hungarocell sárkányt a mai technikával hihetetlen jól meg lehetne csinálni.
Új könyv nem lesz?
Nem. Nincs rá időm, és a Holtomiglan is úgy lett megírva, hogy eredetileg filmnek készült. Azért írtam meg, mert azt hittem, hogy el fogom felejteni a sok ötletet, meg egyfajta felmérés is volt, hogy ez az olajszőkítős-, magyar maffia-téma mennyire érdekli még az embereket. Az olajszőkítés még az amerikai szesztilalomnál zajló dolgoknál is pofátlanabb valami, egy akkora Hungarikum, hogy ezt senkinek nem lenne szabad elfelejtenie.
Valahol olvastam, hogy musicalt is tervezel, mégis mi lesz az a Gyerektolvajok?
Egy ifjúsági regényt adtam ki Tükörváros titka címmel, amit Mikó Csaba írt, és én voltam az ötletgazdája. Ez néhány iskolában már kötelező olvasmány, ami szerintem egy igen nagy dolog. A Gyerektolvajok ennek a regénynek egy zanzásított formája, mert az hétszáz oldal, és tulajdonképpen egy régi álmom, hogy ebből egyszer film vagy színdarab lesz. Ez egy fantasy, amiben a gyerekek át akarják venni a hatalmat a felnőttektől, mert szerintük akkor minden sokkal jobb lenne. Szoktunk járni iskolákba beszélgetni és nagyon érdekes, hogy a gyerekek mit mondanak, miben változtatnának. Még jó, hogy alapvetően gyerek maradtam.
