Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A 12 hét című előadást fiatalok játsszák, fiatalkorúak teherbeeséséről szól, és minden szülő hülye.
Ritkán vallják be, de gyakran még az is nehézére esik az embernek, hogy felnőtt fejjel döntsön egy magzat sorsáról, hát még ha a terhesség fiatalkorúaknál következik be. A K.V. társulat most Novák Eszter rendező segítő kezei között a Nemes Nagy Ágnes szakközépiskola színész képzős diákjaival hozott létre egy színházi előadást erről a témáról, ami meglepő módon több mint érdekesre sikerült.
Először is érdekes volt, hogy bár az elején Novák Eszter, a 12 hét koordinátora azzal kezdte, hogy az előadás nagyon hosszú (összesen 3 és fél óra volt), mégsem volt kínszenvedés a szünet után visszatérni a terembe még úgy sem, hogy egyikünk unokaöccse sem szerepelt a fellépők között.
Aztán azért is volt érdekes, mert szinte gyerekek adták elő, (a szakközépiskola ad Színész 2 képzést is, így a már érettségizett fiatalok három évig sajátíthatják el a színjátszás tudományát) akik most beleélhették magukat, milyen lett volna, ha néhány éve kiderül, gyerekük lesz.
És mindenképpen érdekes volt kisgyerekes szülőként. Nemcsak azért, mert a néző beleképzelhettte magát egy tőle még akár viszonylag távol álló helyzetbe, hanem azért is, mert még élénkek az emlékei a saját fiatalságáról és arról, vajon az ő szülei hogyan fogadták volna, ha hazatér a hírrel.
Hasonló okokból vállalhatta el Novák Eszter is, hogy egy workshop keretében a K.V. Társulat három tagjával, Száger Zsuzsannával, Urbanovits Krisztinával és Chován Gáborral együttműködve megkísérelnek létrehozni egy előadást a fiatalokkal. Novák vezette fel a 12 hetet a Jurányi Inkubátorházban, sietve elmondva, hogy ez nem egy előadás, hanem egy próbafolyamat eredménye, helyzetgyakorlatok, ahogy a fiatalok és a színészek látják a kényes kérdést. Mint egy színművészetis vizsgát, úgy kell nézni.
Ennek ellenére meggyőződésünk, hogy Novák Eszter lélekben százszor jobban jelen volt a workshop alatt, mint az Ítélet földjének bármelyik próbáján, legalábbis a végeredményből így tűnik. Emellett persze az is igaz, hogy az anyag sokkal jobb, bár az előadás jó vizsgához hűen kissé nehézkesen indult. Az elején a jelenetek még inkább a szerelemről, méginkább a szexről szóltak, és csak lassan indultak be a komolyabb témák, avagy mit szól anyu/apu, hogy nemsokára nagymama/nagypapa lesz. A végeredmény mellesleg elég szomorú, és az derül ki belőle, hogy még a jófej szülő is nagyon rosszul reagálja le a témát, sőt érzékeny gyomra még azt is nehezen veszi be, hogy a gyerek egyáltalán elkezd szexelni.
Terhesség 18 alatt
Magyarországon ezer 16 év alatti lányból 8 szül gyereket, és ugyanennyien mennek abortuszra. A 17-19 év közöttieknél ez az arány 20 és 30 körül van.
Összesen évente körülbelül 10 ezer 18 év alatti lány esik teherbe, az érintettek fele választja az abortuszt, másik fele megszüli a gyereket. A megszületett babák fele örökbefogadó szülőkhöz kerül, másik felüket felneveli a kiskorú terhes (illetve a családja).
Bár az utolsó átfogó felmérés a témában 1993-ban készült, a kutatók szerint a kiskorú terhesség nem jellemző jobban a marginalizált társadalmi csoportokra.
Forrás: az előadáson elhangzottak, KSH, és Szikra Dorottya tanulmánya
Az is igaz persze, hogy a színpadon eleinte csak rosszfej szülőkkel találkoztunk, aztán mutattak néhány lazábbat is, akik viszont ugyanúgy képtelenek voltak feldolgozni a témát, mint saját konzervatív beidegződéseikbe begyepesedett szülőtársaik. A jelenetek néhány percesek voltak, csak ritkán függtek össze vagy volt bármiféle kapcsolat közöttük, a diákok díszleteztek, mégis elgondolkodtatók és szórakoztatóak voltak.
Nem előadás, mondta Novák Eszter és ő ebben nem rendező, hanem koordinátor, és ezt el is hittük neki, de ettől függetlenül a 12 hét simán lehetne előadás is. Húzni nyilván kéne a hosszából, de aztán lehet menni körbehaknizni vele az országot, mert a téma mindenképpen elgondolkoztató. Az, ahogy K.V. társulat színészei megélik a szülőket azzal, ahogy a fiatalok látják őket - igen lesújtó képet nyújt, és szinte biztos, hogy egyik szülő sem szeretnénk pont mi lenni. Pedig nagyon is valószínű, hogy mind mi vagyunk.
