Ezekért a ruhákért odáig lenne Kusturica

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A frissen végzett tervező, Angela Brandys megdöbbentette a londoni divatiskola vizsgabizottságát különös kollekciójával, de Rihannának tetszik a barokkos, extrém stílus.

Angela Brandys vibráló színű, első önálló kollekciójáról több dolog jutott eszünkbe, de az biztos, hogy Emir Kusturica jelmezfelelősei és a tokiói Harajuku negyed japán stílusdiktátorai odáig lennének ezekért a szettekért.

A bátrabb közönségre tervezett  kollekciót olyan dolgok ihlették, melyek felkeltették a tervező figyelmét: akár egy fénykép, egy stílusos megjelenés, egy merész színösszeállítás vagy egy műalkotás. Az álmait és törekvéseit soha nem alábecsülő Brandys ruháinál szinte lehetetlen egyetlen dologra koncentrálni, tekintetünk csapong a rózsaszín és zöld szőrmék, rockosan giccses aranyláncok, szőrös pom-ponok és PVC mellények között.

Angela Brandys különös világa

Brandys tavaly végzett a London College of Fashion kortárs divattervező szakán, olyan feltörekvő, kreatív tervezőkkel együtt, mint az etnikai ihletésű ruhákkal debütáló Charlotte Barry, vagy kötött anyagokkal kísérletező Sophie Redfern – írja a Harper's Bazaar.

Brandys tisztában vele, hogy excentrikus és egzotikus ruhadarabjai nem könnyen értékesíthetők a szerinte igenis létező jelenlegi médiadiktatúrában, de örül neki, hogy feszültséget kelthet különc stílusával a kifutón. Midnenesetre jelen médiakultúrában is megtalálják a feltűnő cuccok a célközönséget, nem is akármilyet: Rihanna két kabátot is vásárolt a tervezőtől negyedik, 'Loud Tour' című turnéjához. A fiatal designer következő kollekciójában a szőr és a műanyag mellé selymet és barokkos hangulatot ígér, kíváncsian várjuk az eredményt.

Adamek Alma
Adamek Alma
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.